József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. május 11., III. rendes ülés
A tantervek alapján az elméleti és gyakorlati órák arányára nézve megállapítható, tiógyez az arany arcai ab ah "kedvezőbb , mint a régebbi tantervekben volt. Az eddig lebonvolitott programvitákon a kémia szakon komolyabb intézkedések történtek az indokolatlan átfedések kiküszöbölésére /pl. a kolloidika és a kémiai technológia, valamint az analitikai kémia és a kémiai technológia tárgyaknál/. Mindhárom érintett szakcsoporton /kémia-fizika, kémia-biológia, biológia-földrajz/ emelkedett az ásványtan óraszáma /3 óráról 6 órára/, és ennek megfelelően uj programot kell ásványtanból készíteni. A többi tárgyak programjában kisebb átcsoportosítások történtek, MA kémia tanitása1’ c. tárgy programját pedig a hozott határozatok értelmében át kell dolgozni. A biológia szakon a programok háromnegyed részét újra ol kell készíteni. Ezt a munkát a társegyetemek képviselőinek közreműködésével Karunk érdekelt tanszékeinek kell elvégezniök május 15-ig. Az .indokolatlan fedések kiküszöbölésére a biológiai tárgyaknál is voltak törekvések. A biológia-kémia szakcsoporton 3 órával emelkedett a matematika óraszáma, főleg a kémiai képzés elmélyültebbé tételének érdekében. Már a tanszéki programviták alapján is megái lap it ha. tó volt, hogy a tanszéki programkészitési munkák az egyes szaktárgyakon belül szakmai szempontból jelentős mértékű korszerüsitést eredmény e z íW7^z_aFzöX^arF7högyrVmTveT-:5őW~esöWen^Tiro^nnan bekerülő anyagrészek terjedelme nagyobb volt, mint az egyidejűleg kihagyottaké/ néhány szaknál a túlterhelés veszélye állott fenn. A későbbi kari egyeztetések egy lényeges feladata volt ezt a kérdést megvizsgálni. A szakmai korszerüsitést az országos programviták folytatták., ebben a munkában azonban a reform alapvető célkitűzéseinek - főként a túlterhelési veszély elkerülésének — érvényesitése a vitákon résztvevők megitélése szerint általában nem kapott kellő súlyt, A tanszéki programviták és a tanszékeknek a programjavaslatai általában részletesen foglalkoztak a szaktárgyak ideológiai vonatkozásaival. Ez is arra mutat, hogy a Kar oktatóinak érdeklodése az ideológiai kérdések iránt és az ezekben való jártasságuk is az utóbbi időben jelentősen növekedett, végeredményben tehát az ideológiai munka terén jelentős előrehaladás történt. Az országos tantervi vitákon résztvevő kari oktatók közül sokan hibának tekintették az alábbiakat. A biológia szak debreceni tantervvitáján, annak ellenére, hogy a debreceni egyetem volt megbizva a tantervtervezet elkészítésével, a vitánál a debreceni tervezet helyett lényegében a budapesti elgondolást vették alapul, ill. a debreceni tervezetet nem méltatták kellő figyelemre. Ezt bizonyltja pl. az, hogy az embertan esetében, bár a tárgy budapesti képviselője nem is volt jelen, a debreceni és a szegedi kiküldöttek tiltakozása ellenére a budapesti elgondolás jutott érvényre. Általában, az emlitett tanterwita alapján sok oktatónak az volt a benyomása, hogy a vidéki egyetemek vélemény e_a budapestié mögött indokolatlanul háttérbe szorul, és ez a körülmény a vidéki egyetemek oktatói sorában bizonyos elkedvet Stencilszámí 27
