Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. február 14., III. rendes ülés
2 Kitűnő eredményt'értek el Fejes László II« mat.—fiz., Bárány Ferenc V. biol.-földr., Apjok József, Kozma Béla es Rauscher Ádám V. vegyész szakos hallgatók.^ 'Jeles'eredményt ért el Éliás Ilona I. mat.-ábr., Varga Magdolna I. bioi.—kém,Laki Ferenc II, biol.-földr.,'Pudner Erzsébet ás Tornyai Zsuzsa II.,. Nagy Katalain III. kérni—fiz., továbbá Csontos György, Sámel-Erzsébetf Szirovicza Lajos V. vegyész szakos hallgatók. Két; ill. annál több tárgyból buktak vagy halasztottak: I* évf„ Szenti A.; Turkus I. és Verbén M. mat.-fiz.; Ceglédy Z. Herczeg M. biol.-földr., továbbá Domanovszky X. vegyész szakos hallgatók. ' ' II* " Bognár L. és Sőth V. matí-fiz,'szakos, továbbá Zöld L.; biol.-földr. és Zsilkó Á, bioi.-kém. szakos hallgatók. ' III. " Kovács G»(3 bukás,'1 halasztás) és Kovács Gy. mat.—fiz. és Kiss A. kém.-fizi szakos hallgatók. b) Különösen kirivó az I. biol.-földr. Szakosok l;44-es tanulmányi átlaga, de'súlyosan kifogásolható az I. mat.-fiz., II. bioi.— kém., a III. mati-fiz. és a IV. Vegyészek rfiunkája, akik a 3-as átlagot sem érték el, Legjobbak a II. kém.-fiz. szakos ösztöndijaSók 4,63-as átlaggal; 4-en felüli átlagot értek el az I. mat.-ábr., III. kém.-fiz., III. vegyész és V. vegyész szakos ösztöndíjasok (azokat az évfolyamokat nem tüntettük fel itt, ahol csak egy hallgató' van). 3. A tanulmányi eredmények ilyen alakulása indokolttá teszi, hogy gondosabban tanulmányozzuk a társadalmi ösztöndijakkal kapcsolatban felmerült problémákat, mert úgy tűnik, hogy az ösztöndijasok jelentékeny százaléka nem áll a hivatástudat ama magaslatán, amelyet méltán meg lehetne kivánni. a) A nehézségek talán onnan származnak, hogy a társadalmi ösztöndijak rendszere eléggé uj ás az odaadományozásban egyelőr'e nincs kellő gyakorlat. Sok esetben pusztán'a középiskolai munkájuk alapján nyerik el a hallgatók az ösztöndijat. Bár nem megfelelő eredmény felmutatása esetén a felvételi bizottság nem veszi fel a társadalmi ösztöndíjast, mégis az idevonatkozó vendelet jelentékeny kedvezményt biztosit számukra. Sokan vannak közöttük, akik 15-20 pontszámmal nyertek felvételt, de előfordult 13-as pontszámú is* b) A szerződések nem tartalmaznak konkrét kikötést a tanulmányi előmenetelre. Csupán azt kötik ki, hogy az ösztöndíjas "köteles tanulmányi és vizsgakötelezettségének idejében, legjobb tudása szerint lelkiismeretesen és szorgalmasan eleget tenni ..." Az évismétlő hallgatóktól ugyan általában megvonják az ösztöndijat, de az lehetséges, hogy az ösztöndíjasok eredményes utóvizsga esetén ismételt bukások ellenére is részesüljenek a társadalmi ösztöndijakkal járó komoly anyagi támogatásban* b) Bár a rendelet előirja, hogy a társadalmi ösztöndijat arra' érdemes és rászo-u} ó és parasztszármazásu hallgatók kapják; az adomány-'"ó v e tekintetben nem minden esetbén elég körültekintők. d) A Bolyai Intézet réssé-wx felvetették, hogy a társadalmi ösztöndijakat csak az I. cv után kellene a hallgatóknak adományozni. Ez a javaslat nem látszik eléggé indokoltnak, mert, amint azt a II. táblázat mutatja, kari átlagban az'I. évesek átlaga nem lényegesen rosszabb, mint a többi évfolyamoké* A jelenlegi helyzet megjavítása talán sokkal inkább várható a nevelési munkától, mint merev adminisztrativ intézkedésektől. Az kétségtelen, hogy a felvételeknél megfontolás tárgyává kellene tenni, Stencilszám: 100
