Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. február 14., III. rendes ülés

4-, nogyan sikerült biztosítani ebben a félévben az idegen nyelv eredményes tanulását. A Karon folyó nyelvoktatás bizonyos átmeneti, technikai ne­hézségektől eltekintve, lehetőségei és eredményessége te­kintetében lényeges fejlődésen ment keresztül. A hallgató­ság érdeklődése az idegen nyelvek iránt örvendetesen meg­nőtt, amiben a szakmai szempontok mellett természetesen közrejátszik az a tény is, hogy a külföldi tanulmányutak ma már a hallgatók számára sem elérhetetlenek. Hallgatóink túlnyomó része kedvvel és igyekezettel tanul nyelveket, szor­galmuk, tanulmányi fegyelmük- néhány elszórt esettől elte­kintve - kifogástalan. Ami az orosz nyelv oktatását illeti, ezen a téren a legked­vezőbb a helyzet, hiszen hallgatóink az egyetemre kerülésük­kor már 8 éves általános, illetve középiskolai előképzettség­gel rendelkeznek. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy bár a gimnáziumot végzett hallgatóink többsége elméletileg kitü­nően tudja a nyelvtant, nyelvtani ismereteik gyakorlati al­kalmazásában - a legkiválóbbak kivételével - mégis nehézsó­­zükkörügekkel küzdenek, szókincsük rendkivülxés az önálló szöveg­megértési készségnek meglehetősen híjával vannak. 0ktajtásunk_ tartalmát_ és_módszereit hallgatóinknak a gyakorlatban tapasz­talt e felliószulTsegT Tokához kellett szabni és az első évek oktatási gyakorlatától eltérően, az általános nyelv és a szak­nyelv közötti áthidalás biztosítása érdekében az országosan használt egységes orosz nyelvi jegyzetet tanítottuk, amely szakokra való tekintet nélkül általános természettudományi jellegű, népszerűsítő olvasmányokat tartalmaz a leiró nyelv­tan alapos gyakorlati feldolgozásával s osupán az oktatás második félévében történik áttérés a tulajdonképpeni szak­szövegek olvasására. A jsz£b£li vizsgákon kis-érlétképpen bevezettük a feldolgozott tárgykoroklőőT választott szövegek szótárnélküli fordítását s itt kitűnt, hogy hallgatóink többsége a hiányos azókincs­­okozta nehézségekkel küzd. Különösképpen áll ez a biológus szakos hallgatókra, ami viszont természetes is, hiszen ennek a tudományágnak van a legszélesebb körű terminológiája. Az orosz nyelv oktatását - amennyire azt a három félévre szűkí­tett tanulmányi idő lehetővé teszi - a lexikai ismeretek ki­bővítésének irányában kell javítani. Az orosz nyelvoktatás általában eléri a tantervi óéit, s a vizsgaszabályzatban elő­irt követelményeknek a hallgatók meg tudnak felelni. Ugyanakkor azonban, amikor a hallgatók a vizsgakövetelmények­nek jól megfelelnek, a gyakorlat követelményeinek nem felel­nek meg, s ennek oka feltehetően az, hogy mig a vizsgán 1 óra alaxt 8-lQ sornyi szöveget kell leforditaniok, mégpedig olyan szöveget, amelynek tartalma számukra szakmai tanulmá­nyaikból jól ismert, addig a szakdolg»zat vagy diplomamunka készítésénél, illetve az idegen nyelvű forrásmunkák olvasá­sánál olyan szöveggel kerülnek szembe, amely tartalmilag is uj ismeretet közöl, tehát nemcsak nyelvileg, hanem tárgyilag is meg kell érteniöke El kell érnünk, hogy a hallgatók gyor­sabban tudjanak forditani, azaz lényegesen kevesebbet kell-* jen szótár.ozniok s hogy mondanivalóját tekintve is ismeret­len szöveget meg tudjanak érteni. Ez utóbbi oélkitüzés meg­valósítására azonban osak akkor kerülhet sor, ha a szakszöveg­­fordítást szakképzettséggel rendelkező nyelvtanárok fogják Stencilszám: 115*

Next

/
Oldalképek
Tartalom