Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1961. december 20., II. rendes ülés
tok nem valósíthatók meg eredményesen. Ebben a tekintetben a Növényélettani Intézetben vannak nehézségek, viszont az Általános és Fizikai- Kémiai Intézetben az egymásután következő gyakorlatok nem vezetnek eredményre . VII. A terepgyakorlatok helyzete Bár az előző évi felmérés során hangzott el javaslat a levelező hallgatók terepgyakorlatainak megjavításával kapcsolatban, mégis a tanszékektől /a Növénytani és Földrajzi Intézettől/ beérkezett jelentések szerint e téren még mindig hiányosságok vannak. Ez a hiányosság abból adódik, hogy a nappali tagozat 3 hetes fizetett terepgyakorlatával szemben a levelező hallgatók csak 1-1 hetes terepgyakorlaton vesznek részt, amelynek költségeit saját maguk fedezik. A Földrajzi Intézet a gyakorlati idő felemelését és állami támogatást javasol a levelező hallgatók számára is. !‘Amig a nappali tagozat hallgatói esetében a terepgyakorla tok effektiv kiadása teljesen megtérül, sőt költőpénzre is jut gyakorlatai ösztöndíjukból, addig a levelező hallgatók komoly anyagi áldozatokat hoznak*' /Növénytani Intézet/. Ezek az intézetek szükségesnek látják, hogy a nappali tagozattal egyidőben kerüljön sor a levelezők terepgyakorlatára . VIII. A Vizsgák kérdése Félévenként az utóvizsga-időszakon kivül három vizsgaalkalmat biztositanunk. Ezek valamelyikén 3 hallgatók többsége megjelenik, de vannak, akik elfoglaltságukra való hivatkozással további haladékot kérnek. Az esetek többségében ezek a hallgatók az újabb haladék ellenére sem tudnak eleget tenni vizsgakötelezettségüknek. Az a tapasztalat, hogy azok, akik komolyan veszik a tanulást, nemcsak kényszerből akarnak egy újabb diplomát szerezni, a nehézségek ellenére is eredményesen vizsgáznak. Ebben a tekintetben a jelenlegi V. és VI. éves biológia-földrajz szakos hallgatók emelhetők ki, akik közül többen az egyetemi doktori címet is meg akarják szerezni. A vizsgaeredményeket az a körülmény is befolyásolja, hogy a hallgatók előképzettsége rendkívül heterogén. Vannak olyanok, akik a szakérettségi után két éves Pedagógiai Főiskolai végzettséggel rendelkeznek; mások a tanítói oklevél megszerzése után a Pedagógiai Főiskolát is levelező utón végezték el és olyanok, akik az érettségi után 3 éves Pedagógiai Főiskolai végzettség alapján kérték felvételüket. Akik nem kényszerből, hanem önként vállalták a továbbtanulást komoly anyagi áldozatot hoznak az uj diploma megszerzése érdekében. Ennek illusztrálására bemutatom dr.Vámos Rezső adjunktus hozzávetőleges számítását, amelyet a hallgatókkal való megbeszélés alapján állított össze. A levelező oktatás hat évig tart: 1-1 hallgatónak évenként 3-á-szer kell Szegedre utaznia és itt-tartózkodnia. A hallgatók bevallása szerint egy-egy utazás költsége átlag 500-700 Ft. Az egész tanulmányi időt figyelembe véve, 20 utazás és az itt-tartózkodás költségei 12.000 Ft-ot tesznek ki. Ehhez járul még a könyvek és jegyzetek ára. Figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy tanulmányaik következtében a mellék f* keresettől /külön órák tartása, vagy más mellékfoglalkozás/ elesnek, ami évi 2500 Ft-ra tehető és hat év alatt I5.OOO Ft-t jelent. Tehát a leve lező hallgatók nemcsak t'iíblet munkát, hanem jelentős anyagi terhet is vállalnak, amikor a levelező oktatásban résztvesznek. Stencilszám; 5^43*
