Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. május 2., IV. rendes ülés

am■ ljokb.a kisebb az oktatási feladat, természetesein kevesebb az állás és igy ezek a káderképzés szempontjából aránytalanul rosszabb helyzet­ben vannak, annak dacára, hogy a tudománynak minden ágazata egyformán értékes, egyformán fontos, művelése és támogatása egyformán szükséges és egyformán kötelező. A másik okot a felszerelés jóságában és gazdagságában látom. Azóta, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát újjászervezték és a tudományos vizs­gálódások gazdájává tették, a céltámogatás, a beruházási hitelek és más hasonló anyagi vonatkozású segítségek, amelyeket a Művelődésügyi Minisz­térium is gyarapitott, lehetővé tették azt, hogy az intézetek magukat felszereljék, sőt arra is módot adtak, hogy felszerelésüket a kor köve­telményeinek megfelelően időnként kiegészítsék és tökéletesítsék. Ter­mészetesen itt is akadnának, éspedig bőven, teendők. Hogy csak a magam területét említsem,a strukturakutatás a fénymikroszkóp területéről tel­jesen átcsúszott az izotópok és az elektronmikroszkópok területére és itt mi bölcsen hallgatunk. Nincs elektronmikroszkópunk és nincs izo tóplaboratóriumunk. Ebben a tekintetben a szegedi Orvostudományi Egye­tem, úgyszintén a pécsi és a pesti is sokkal jobb helyzetben van. Ezek nek már aránylagosan jó elektronmikroszkópikus felszerelésük van és ezek az egyetemek ma már figyelemreméltó tudományos vizsgálódásokat végeznek. A harmadik okláncolat, amiben az örvendetes haladás és fejlődés okát látom, az az egymás után sűrűn kiépülő kutató és kísérleti intézetek rend­szere. Ezekben az intézetekben kialakult irányok okosan felvetett problé­mák és megalapozott feladatok fogadják a fiatal kutatókat. Emellett meg­- van a megfelelő felszerelés és megvannak a mozgáslehetőségek is annak érdekében, hogy a fiatal kutatók tudásukat gyarapithassák, szemléletü­ket a haladás irányában megtarthassák és ezt alkalomszerűen a szükségnek- megfelelő mértékben tágíthassák. A negyedik és utolsó jelenség, amiben a haladás és fejlődés inditó­­okát látom, az a merőben uj és egészséges közszellem, amely a tudomány iránt érdeklődik, a tudományos munkát megbecsüli, a tudományt klasszifi­­kálás nélkül termelőerőnek és termelő eszköznek tekinti és ilyen formá­ban értékeli. Az elmondottakhoz még csak azt szeretném hozzátenni, hogy ha a tu­dományos vizsgálódásokra irányuló törekvések a jövőben is megkapják a maihoz hasonló erkölcsi és anyagi támogatást és, ha az a szemlélet,amely a tudományt megbecsüli és reális értéknek tekinti, továbbra épségben #a­­rad, akkor minden remény megvan arra, hogy az a kutatószellem,»amely in­tézeteinkben él és virágzik, az eljövendők során még jobban meg fog erő­södni és még eredményesebben fogja szolgálni az oktatást, a tudományt és ezeken keresztül a dolgozó magyar népet. Szeged, 1962. április 18. PH /■ * * Dr.Abrahám Ambrus s.k, a kari Tudományos Bizottság elnöke. Engedélyezte:Pályi Béla hivatalvezető,40 példányban,-Stencilszám: 524.

Next

/
Oldalképek
Tartalom