Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1961. január 24., II. rendes ülés
- 6 -Szalai István professzor válaszként bejelenti, hogy a szakcsoport a tervezetet elfogadja, de szükségesnek tartja a végleges terv öszszeállitásánál figyelembe venni a középiskolai reformmunkákat is. Igen helyesnek tartja az NDK-ban kialakult tanárképzést, ami harmadévtől lehetővé teszi a specializálódást, pl, zoológus, botanikus szakra, amellett, hogy a másik tárgyból is megfelelő ismeretekkel kell, hogy rendelkezzen a hallgató, ahhoz, hogy középiskolai tanári munkáját el tudja látni, A gyakorló iskola jelentése me^emliti, hogy a hallgatók a tanitási gyakorlataikon a fajok tanitásánal hiányos ismeretekkel rendelkeznek, részletes ismeretekkel nem rendelkeznek, véleménye szerint ez a hallgatók hibája, mert nem végeznek rendszeres önképzést. Szőkefalvi professzor szerint minden képzést a középiskola igénye szab meg. Tapasztalata - saját gyermekén keresztül - hogy a biológiai tárgyak az általános és középiskolákban maximális ismereteket követelnek a tanulóktól. Ha az egyetem még tovább differenciálja a biológiai oktatást, ezzel a maximalizmus csak tovább nőne. Meg kell találni a biológiai oktatásban is azt a nivót, ami feltétlenül szükséges a középiskolai oktatáshoz. Llpták Pál docens.tanszékvezető véleménye szerint jó lenne egyszakos tanárképzésre gondolni. Biológusoknál állattan és növénytan mellett harmadik tárgyként az antropologia szerepelhetne. Greguss professzor szerint a középiskolák biológiai csődje abban keresendő, hogy nincs meg az összhang a középiskolai és az egyetemi oktatás között, ezért maximális a középiskolai tanterv. Szalai István professzor egyetért Szőkefalvi professzorral, szerinte is a tanárok túlzott követelménye idézi elő a maximalizmust a középiskolákban, a középiskolai képzésnek gyakorlati irányban kell haladni, ugyanigy az egyetemi oktatásnak is. Budó professzor megjegyzi, hogy a magasan képzett oktató nem szükségképpen maximalista. Kalmár professzor helyesnek tartaná,ha a középiskolai oktatásba betekintést nyernének az egyetemi oktatók. Javasolja, hogy perspektivikusan vessék fel az egyszakos képzés szükségességét. Grasselly Gyula tudományos kutató javasolja, hogy a középiskolai tankönyvek készítésébe vonják be az egyetemi oktatókat is megfelelő sulylyal. Biczók Ferenc adjunktus veszélyesnek tartja az egyszakos tanárképzés bevezetését, mert a kis középiskolák nem birják el az egyszakos tanárokat . Dékán: A kari ülésen az alapelvek részletes vitáját nem tartja szükségesnek , mert azt már a kari szakbizottságok, az Akadémia stb. már megvitatták. A Budó professzor által összeállított, a fizika szakos tanárképzés célját meghatározó javaslatot elfogadja. Egyezik a véleménye Biczók adjunktuséval, mert elgondolása szerint az egyszakos tanárképzésre egyelőre számítani nem lehet. Az elhangzott vélemények alapján megállapítja, hogy a Kari Tanács a Reformbizottság által összeállított, a tanárképzés célját megállapító tervezetet elfogadja.
