Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. december 21., I. rendkívüli ülés

2 5*1 szerzett vegyészt diplomát. 1953-1956-ig az SITE Elméleti Fizikai In­tése téljen Neugebauer Tibor professzor aspiránsa volt. 1956-ban került az Intézetünkhöz, ahol azéta is adjunktusként dolgozik. Jé előadói készséggel rendelkezik és igen fejlődőképes előadó. Ha időnként merül­tek le fel a KISZ részéről az előadásával kapcsolatban, olykor kissé gyorsabb előadásmódja miatt, panaszok, ezek nem tekinthetők domináns jellegű panaszoknak és jó didaktikai készége minden bizonnyal átsegíti ezeken a nehézségeken. Sokat foglalkozik a hallgatósággal és tevékenyen kiveszi részét a nevelőmunkából. / A tudományos munkásságot illetően Berencz 38 közleményt sorol fel. Tekintettel arra, hogy dolgozatainak egy része idegen és magyar nyelven is megjelent, 23 különböző és eredeti eredményeket tartalmazó olyan értekezése van, amely tudományos munkásságának a megítélésénél számba veendő. Ezek közül 6 jelent meg társszerzőkkel. 1956-ban védte meg kan­didátusi értekezését, amelyet a dolgozatai között nerc sorol fel, mert eredményeit egyik publikációjában közzétette. Tudományos munkássága a kvantumkémia témakörébe esik. Több dolgozatában foglalkozott a konden­zált aromás vegyliletek elméletével, az elektronkorreláció problémájával és a különböző újabb közelitő módszerek hatóképességét vizsgálta a H? molekula esetében, továbbá az un. spinoperátorok elmélete terén vannak jelentős eredményei és egy újabb dolgozatában a relativisztikus statisz­tikai mechanika egy érdekes problémájával foglalkozott. Dolgozatait a nemzetközi irodalomba, gyakran és igen kedvezően idézik. Több alkalommal kapott akadémiai jutalmat, 1957-ben elnöki jutalommal tüntették ki, ez évben pedig egy svédországi kvantumkémiai kongresszuson az elektronkor­­relécióval kapcsolatos vizsgálatairól nagyobb referátumot kértek tőle. Három Ízben volt külföldön: 1958-ban 2 hetet töltött akadémiai kikül­detésben az NDK-ban, majd 1959-beti egy 5 napos lengyelországi kongresz­­szuson, ez évben pedig - a fentebb már említett - kéthetes svédországi kvantumkémiai kongresszuson vett részt önköltséges alapon. Gilde pályázatába.! 9 közleményt sorol fel. Ezek közül 6 külön­böző, önálló és uj eredményt tartalmazó dolgozata veendő figyelembe tudományos munkásságának megítélésénél, amelyek közül A társszerzők­kel jelent meg, bár megemlítendő, hogy ezekben ő játszotta a domináns szerepet. Megemlítem még két pályadijjal és akadémiai jutalommal kitün­tetett pályamunkáját, amelyek közül az egyiket- szerencsétlen véletlen folytán - kb. egyidőben nyújtotta be egy külföldi kutatóval. C a pálya­munkát Karunkhoz küldte, a külföldi kutató egy folyóirathoz, úgyhogy az ő tanulmánya nem kerülhetett közlésre, mert ebben a másik már meg­előzte. 1958-ban védte me, kandidátusi disszertációját, amelyet a köz­leményei között felsorol. Tudományos munkássága a kvantuakémia témakö­rébe tartozik. Többnyire a komplexek elméletével foglalkozik,ebben a témakörben jelentős eredményeket ért el és külföldi érdeklődés is mu­tatkozott eredményei iránt. Egy újabb dolgozatában az egyik kvantum­­kémiai közelitőmódszer általános elméletében ért el számottevő ered­ményt. 1958 végén 2 hónapos minisztériumi tanulmányúton volt a Szov­jetunióban. Az előzőkben pusztán az objektiv tényekre szorítkozva referáltam és összehasonlítottam Berencz Ferenc és Gilde Ferenc eddigi működését az oktató-nevelő munka és a tudományos munka szempontjából, hogy ada­tokat boceáÉsak a Dékán Elvtársnak és a t. Kari Tanácsnak rendelkezé­sére a két pályázó megítélésénél. Ez a mérleg ebben a formáhan az idő­sebb, tapasztaltabb és nagyobb pedagógiai gyakorlattal rendelkező Be­rencz Ferenc javára billen, aki számára a Kar 1957-ben a docensi állás meghirdetését már egyszer javaslatba hozta. Helytelen lenne azonban a Lét pályázó megítélésénél csupán ezeket a szempontokat figyelembe venni,»hiszen az uj tipusu szocialista egye­tem kialakításában a pályázók politikai helytállását és társadalmi mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom