Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. október 26., I. rendes ülés

nyekkel szemben. Tekintettel arr- , hogy a szigorlati követelmények mó­dosítására a Kar október ^l-ig tenet Javaslatot, a szakcsoportok Javas­latainak Jóváhagyása és néhány vitás kérdés eldöntése tekintetében a kari tanácsnak még a Jelen tanácsülésen állást kellene foglalnia. 2/ Az államvizsgák szakmai és pedagógiai részére vonatkozó Javaslat. Mivel több esetben felmerült az, hogy az V.éves tanárjelöltek nem isme­rik elég alaposan szaktárgyaiknak a középiskolai tantervben feltüntetett any.gát, a reformbizottság a következő Javaslatot terjeszti a Kar elé. Az államvizsgán a szakdolgozat problémáinak megbeszélése az eddigi ter­vezet szerinti 1/2 óra helyett csak kb. 1/4 órát vegyen igénybe, a fenn­maradó időt a szakdidaktikai vizsgák idejéhez kellene csatolni, hogy a vizsgáztató ozakdidaktikusnak ideje legyen a gimnáziumi és a középisko­lai tantervben /ill. tankönyvben/ feltüntetett anyag ismeretét is szá­­monkérnio a Jelölttől. E Javaslat szerint tehát pl. egy matematikn-fizi­­ka szakos tanárjelölt az államvizsgán 15-20 percig felelne a szakdolgo­zat tárgyköréből feltett kérdésre, 15-20 percig felelne a matematikai és ugyanannyi ideig a fizikai szakdidaktikából, és egyúttal számot adna a gimnáziumi és általános iskolai tantervűk anyagának ismeretéről, vala­mint az előadási kisérletezésben és a középiskolai fizikai feladatok megoldásában való Jártasságáról, majd- 15-20 percig felelne általános pe­dagógiából^ az államvizsga filozófia részének ideje változatlan maradna. - Elgondolásunk szerint az államvizsgán a szakdolgozat problémáinak meg­beszélésénél nem követelnénk meg a szakdolgozattal kapcsolatban hallga­tott speciális kollégiumok tételszerü ismeretét. 5/ A szakdolgozatok kérdése. A Minisztérium 27920/1960. számú, má­jusi rendelete szerint’; 'A szakdolgozatok követ élményéit általánosan csak 1-2 évi tapasztalat birtokában fogja a minisztérium meghatározni. Egyelőre a természettudományi kar dolgozzon ki a helyi adottságoknak megfelelő irányelveket, az első évben különös gonddal kell ügyelni ar­ra, hegy a követelmények ne legyenek túlzottak ... ’ A szakdolgozatokra a Jelenleg V.éves tanárjelöltek figyelmét a dé­káni hivatal /Geschek Miklósné főelőadó/' még februárban, a 8. félévre való beiratkozás alkalmával felhivta és kimutatást is készitett arról, hogy ki milyen tárgyból kiván szakdolgozatot irni. A Minisztérium em­­litett rendeletét közvetlenül a megérkezés után, május közepén a dékán másolatban valamennyi tanszéknek megküldötte. Ebben az iratában kérte a tanszékvezetőktől a hallgatók támogatását, s egyidejűleg külön hir­detményben elrendelte a hallgatók részére, hegy a szakdolgozat témájá­nak megbeszélése céljából az illecékes tanszéket keressek fel. a Jelen tanév elejétől kezdve a reformbizottság is foglalkozott a szakdolgoza­tok kérdésével^ a bizottság elnöke többször felkérte a szakcsoportok titkárait, hogy az illetékes tanszéken kisérjék figyelemmel a szakdei­­gozatok ügyét és tudatosítsák azt, hogy a Kar a szakdolgozatokkal szem ben nem támaszt túlzott követelményeket, tehát szó sincs például cárról, hogy a szakdolgozatoknak valamilyen uj tudományos eredményt kellene felmutatniok. Ennek ellenére — nem tudom pontosan, mi okból és minő for­rásokból — olyan híresztelések terjedtek el, hogy a szakdolgozatot ké­szítők körében nagy riadalom uralkodik. Bizonyos fokú aggódás érthető, mert hiszen a hallgatók kb. 15 év óta először ebben az evben Írnak új­ra szakdolgozatot, ijedelemre azonban semmiképpen sem lehet ok. Leg­utóbb ugyanis a Kar állami vezetése a kérdést alaposan megvizsgálta, és arra az eredményre Jutott, hogy a szakdolgozat Írására köteles 40 kari hallgató közül mindössze öt hallgató témájával kapcsolatosan merült fel probléma; az öt eset közül háromnál témaváltoztatás történt, részben a Stencilszámi 2410.

Next

/
Oldalképek
Tartalom