Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. február 24., III. rendes ülés
A halasztott vizsgák 3záma a tavalyi tanév I.félévéhez viszonyítva magasabb, bar ezt részben az idézte elő, hogy néhány évfolyam,mint pl. a 11.éves uiolo-pLa-fóidrajz és a II.éves kérni..»-fizika szakos hallgatók a sok vizsga miatt kénytelenek voltak egy-egy vizsgát későbbi időpontra halasztani. Nagyobb arányú bukás már hagyomány-szerűen az I.éves matematika-fizika szakos hallgatóknál fordult elő, mely szakon mintegy _‘5 utóvizsgázó van, és ezen kívül a II.éves biológiaföldrajz szakon, ahöl 33 hallgatóból 13 hallgató vizsga zot-e elégtelenre és a 13 köziií 9 munkás-paraszt származású. A vizsgaeredmények elemzésével kapcsolatban meg kell említeni azt a tényt is, hogy néhány évfolyam gyengébb eredményének oka elsősorban az évfolyam rossz vizsgabe osztású volt. ^J>ben a tekintetben a jövőben elsősorban az évfolyammal foglalkozó tanulmányi vezetőnek kell segítséget nyújtani, hogy az évfolyam euött álló vizsgák mérlegelésével helyesebb vuzsgabeusztás* légyen kialakítható. A tanszékek által beküldött jelentésekből az derül ki, hogy a jelenlegi vizsgarendszert megfelelőnek tartják, a Kari Tanács az elmúlt tanév folyamán hozott határozatát, hogy t.i. a tanszékek tegyék lehetővé azt, hogy az egyes csoportokoól a kiirt vizsgaterminus előtt és után is vizsgázhassanak hallgatók, tanszékeink ebben a félévben is tudomására hoztak a hallgatóságnak, de a jelentések szerint nagyon kevesen eltek ezzel a lehetőséggel. - Kari Tanácsnak ez a határozata azt igyekezett elérni, hogy a csoportos vizsgáztatás bizonyos tekintetben kissé merev rendszerét rugalmasabb* tegye, éspedig azon hallgatók, akiknek számára bizonyos tárgyaknai kevesebb idő is elegendő a vizsgára való felkészüléshez, a csoporttól függetlenül hamarabb letehessek vizsgáikat és ezzel esetleg a szamukra nehezebb vizsgára vauó felkészüléshez nyerjenek több időt. n vizsgarendszerrel kapcsolatban »agner professzor jelentésében szerepel egy javaslat, Biely szerint helyes lenne, ha egy hallgató 3 nap alatt bonyolíthatná le vizsgáit, őgy napon volnának ugyanazon hallgatók számára a nem szaktárgyak vizsgái, egy napon lehetnének az összes egyik szaktárgyukhoz tartozó* egy más alkalommal egy másik szaktárgyhoz tartozó vizsgái, -lit a 3 vizsganapot egy hét, esetleg 10 nap idő választana, el egymástól, ól.i * nem szaktárgyakból vizsgát tennének december 29-én, biológia szaktárgyakból január 9-én, és a földrajz szakhoz tartozó tárgyakból január 19-én. általában a tanszékek többsége helyesnek tartja a jelenlegi vizsgarendszert, egyedül azt helyteleníti, hogy az utóvizsgák a második félévbe átnyúlnak. A vizsgakövetelményekkel kapcsolatban az állapítható meg, hogy lényegében azok változatlanok maradtak, néhány tanszék esetében bizonyos mértékű minőségi emelés történt, ugyanakkor azonban a mennyiségi követelmény csökkent. .. tanszéki jelentésekben említés történik arra vonatkozólag, hogy a hallgatók vizsgára való felkészülését bizonyos esetben megnehezíti az a körülmény is, hogy a jegyzetiroda hibájából nem áll időben a hallgatók rendelkezésére jegyzet. A vizsgák szétaprózódásának a jelenségét Karukon,olyan mértékben, hogy az hatással lenne a vizsgák eredményére, nem tapasztaltuk. Hallgatóink általános műveltségi szintjével, érdeklődésével kapcsolatban kivétel nélkül minden tanszéki jelentésben említés történik. tízek lényege abban foglalható össze, hogy a vizsgáztatók tapasztalatfii szerint hallgatóinknál elsősorban a kifejező készség tekintetében mutatkozik nagy hiányosság. A legjobbaktól eltekintve
