Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. február 24., III. rendes ülés
Szabó professzor megjegyzi, hogy jó a 15-50 perces gondolkodási idő a kollokviumok alkáliéival, mert igy a hallgató a vizsgadrukkon" túl van, mire be kell számolnia. A hallgatók nagyobb többsége nem tudja kihasználni a gondolkodási időszakot, éppen ezért a hallgatóknak erre vonatkozólag tanácsot kell adni, ami azonban tudomása szerint több tanszéken meg is történik. Koch professzor megjegyzi, hogy ő megkérdezi minden alkalommal a hallgatóktól, "hogy ki akar közülük a tétéi átvétele után esetleg azonnal felelni; ha nincs jelentkező,makkor kivárja a 15-50 perces gondolkodási időt. Kiss professzor megjegyzi, hogy a hallgatók sok gyakorlati elfoglaltsága mellett sok esetben nem jut idő rendszeres felkészülésre. Ha a napi elfoglaltságaikat elemezzük, kitűnik, hogy hallgatóink reggel 8- tól este 7-ig órakon vannak. Éppen ezért az oktatóknak több esetben az anyagot szelektálniok kellene, s nem pedig még növelhi. Hihdltz professzor megjegyzi, hogy a dékáni beszámolóban nem hallotta kidomborodni, hogy hogyan készültek a hallgatók a félévi vizáikra. Azt tapasztalta, hogy a hallgatók zöme csak a vizsgaidőszakban készüli ez helytelen, mert ebből adódik*az a körülmény, hogy rövid 2-5 hét alatt a vizsgákra érdemben nem tudnak teljesen felkészülni. Nehézségként megemlíti azt is, hogy a hallgatók a kétféléves tárgyakból általában csak a második félév végén kezdenek felkészülni. özokefalyi professzor megjegyzi, hogy véleménye szerint a vizsgáknak kettes céÍjuk van. Először, hogy elmélyült tudást biztosítsanak, másodszor a hallgatók ” megszűrése ” a vizsgák alkalmival, az olyan hallgatóknál, akiknél szorgalomban vagy tudásban komoly hiányosságok vannak, az utóvizsgákon a követelményeknek szigorúbbaknak kellene lenniök, mert ellenkező esetben az utóvizsgák problémái félévenként újra és újra jelentkeznek*. özabó professzor megjegyzi, hogy az utóvizsgák alkalmával nála a kövébe! meny fokozottabb, mint a rendes félévi vagy éwégi vizsgáknál. /Az első utóvizsgán á, a másodikon 6, a haraadik utóvizsgán 8 kérdést kap a vizsgázó/. kalmár professzor megjegyzi, hogy Kiss professzor hozzászólásával telje s mértékben egyetért. A matematikát megérteni alapisaeretek nélkül szinte lehetetlen. A rendszeres felkészülésre hallgatóinknak ügyelaiök kell, mert ellenkező esetben az utóvizsgázók száma a jövőben még nőni fog. Balotc adjunktus Kalmár professzor korábbi felszólalásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a matematika-fizika szakon a beiskolázás valóban nehézkesen ment, a felvételre jelentkezőknek csak kis százaléké akart eredetileg erre a szakra jönni. Ha a hallgatók most azzal aentegetődznek, hogy nem akartak matematikusok lenni, akkor miért vállalták azt, hogy tanulmányaikat ezen a szakon folytassák? Felteszi a kérdést, vane kimutatás arról, hogy a társadalmi ösztöndíjasok milyen eredményt értek el? Dékán megjegyzi, hogy a hozzászólásokból is ismetelten megállapítható, hogy a hallgatóknak az egész év folyamán rendszeresen kell készülniük, hogy a vizsgaidőszakban az anyaggal ne mint uj anyaggal, hanem mint legnagyobb részben mar ismert és megértett anyaggal találkozzanak, a hallgatók túlzott elfoglaltságának kérdésével a reformbizottságok majd
