Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. július 8., V. rendes ülés
400 f\ '■ r kénla szigorlatukon igen gyenge felkés sültséget mutattak. a hallgatók a rövid kénzuléal idéré hivatkozva ns» jelentek meg konzultáción, a szigorlatra aea as intézetben készült«* fal, s Így aea is volt alkalom •unkájuk figyeleméi kisérésér«. Nagyon jó eredményt értek «1 a IV. éves biológia-kémia szakcs hallgatók esbertanbel és eaberBaármuiáataaOOl, Jénái rosszaké eredmény oaafc egykét esetben fordult elé. a IV.eve# ma tematika-fizika mtikmt hallgatok aatematika szigorlatával kapeselatkan megjegyzendő, hogy a szigoristen Megjelent hallgatók /h'trea hallgató igazoltan nsnradt távol/ közül egy eea viKsgüzott elégtelenre, a a riasgasrsdsaény átlag» is nagyon jói kisen vizsgáztak jelesre. A kis létszámú évfolyamok tanuLniányi átlaga messze túlhaladja a kari átlagét: pl. a III.éves feiolégle-kénia szaksa hallgatók átlaga k,«*5 /h fö/, a IV.éves mateeaáfc ika-alkalnasott ami tematika stakes huligsfcék átlaga á,yí> /4 fő/, a Ili.éves ©»tenatlfca-ábrá«elé geenetxda szakos hallgatók átlaga 4,5*> /ő f é/, $tá. leggyengébb eredményt elérő tanulmányi csővárt az l.Avas Bstus^tlka-áhrázelé geometria szakos hallgat )ké, tanúira,nyi átlaguk 13. A oukott hallgatok ázás**. aaociália kategóriák szerinti fomtasbmi. /Lásd 6-os ssájsu melléklet/. koznak? vizsgarenddel kapcsolatban milyen tapasztalatok mustat-A tanszékek által beküldött jelentések alapján Megállapítható, hegy a jeleniogi vizsgarendszert általában megfelelőnek tartják. A Kísérleti fizikai Intézet helyesli, he-jy a dékáni hivatal a nagyobb létszámú csoportok vizsgáit két napról osztotta Se. ka elkerülhetővé teszi, hogy — a hosszon ellmsódé vizsga alatt — a vizsgáztatók és a vizsgázók nagy— Mértékben kimerüljenek, az állatrendszertani intézőt javasolj«, hegy a vizsgáterninusek morevaégén könnyíteni kellene, .stzal a Dékáni hivatni is egyetért, a a jövőben — ha nahoz a Kari Panics hozzájárul — a hnilgptők rézére a vi .ngaldőpont nogvála sz t áss »an nagyobe szabadságot kíván biztosítani. .4dig vizsgázni csak csoportosan, a hallgatókkal és az Illetékes tanszékekkel Megbeszélt időpontban lőhetett, fennek sok hátránya volt, egyebek között * különböző képességű os érdeklődésű hallgatók az egyes tárgyakra non tudtak egyenlő idő alatt felkészülni, s a rend«Ízesé*ükre álló vizzgaldözzakot nen tudták a ssj t neguk azánárfi a leggazd&sigoaaeban kihasználni. Uvel a végső cél az, hogy »» egyetsaten hallottakat a hallgatók a leható legjobban sajátítsak el os orréi Minél jobb eredménnyel adjanak szénét, lehetővé kellene tenni szamukra, hogy s vizsgaidőszakon belül akkor vizsgázzanak, amikor a. legjobban felkészültek . Js gyakorlatilag úgy lenn« aagoldhaté, hegy mimen tanszék kijelölne 1-3 időpontot, szükség esetén többet is, egy-e gy vizsgára, s s hallgat ük maguk választanak ki, hogy melyik tárgyból mely napon kívánnak vizsgázni. A« egyes vizsgákra való jelentkezés az illetékes intézetnél történnék, az intézetek a vizsgajeleutőlapekot csak akkor küldsnék vissza a lék*».ni Hivatalnok, ha a kijelölt vizsganapek mindegyike lezárult, űz a módszer nea zárja ki a osepert»a vize flehet őségét se», ellenben elősegíti a jobb vizű go a red«**nyék elérését és csökkenti ez ad- Minisztráclót. kalnár professzor és Meőr / rthur adjunktus kipróbálásra javasolja,hegy s vizsgázók közvetlenül a vizsgatétel kihozóse után fe.SL jenek, csupán a feladatok Megoldására legyen gondolkodási idő. Vitatható, hogy ez elősegítené-« a jobb vizsgaeredmények elérését. Vizsga előtt a hallgató általában ideges, szükséges telJut, hogy a tetei megkapása után néhány
