Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. május 16., IV. rendes ülés

(Pt a frázisok, a hazafias sz^u.___ i úr nzoiiheja túlzásba vitték az óvatosságot.- Számtalan jele- volt azonban annak, hogy tanárjelöltjein: ’. -gfelélő gyakorlattal meg tudják majd Szerezni az ehhez szükséges keaz­­ségékot. Különösen megfigyelhető volt ez biológia-, kémia- és fizika sza­kos hallgatóink tanitásai során. Az oktatási tevékenység mozzanatai közül ezúttal is a legfőbb ne­hézséget a számonkérés és az ismeretanyag összefoglalása okozta. A szá­monkérés alkalmával, jelöltjeink egy része nehezen tudta figyelmét meg­osztani. Vagy az osztály rendjére ügyeltek és ekkor elkerülte figyelmü­ket a hibás.felelet, vagy a feleletet figyelték és közben nem aktivizál­ták éléggé-az osztályt. Ennek volt a következménye azután az, hogy a fe­lelete;: értékelésénél is általánosságban bizonytalanság uralkodott, az adott érdemjegy nem mindig volt reális. Sok jelöltünk, szakvezetőink pél­dája nyomán sajnos, tört jeggyel osztályozott. Az óravégi összefoglalás nál is gyakran volt tapasztalható a tanított anyagnak a tanításvsorrend jében történő mechanisztikus jellegű számonkérése és sok esetben tárgy' hibák maradtak ki javitatlanul. De igen sok esetben - az idővel való ror" ~ gazdálkodás miatt - az óravégi összefoglalás el is maradt. ,Á táblai vázlat készítésével kapcsolatban megállapítható, hogy je­lölt jéink 'írási és rajzolási készsége még eléggé hiányos. Sokszor felü­letes ,: aránytalan rajzokat készítettek és viszonylag még mindig sok volt a táblára irt szövegben a helyesírási hiba. * Örvendetes tényként kell azonban megállapítanunk, hogy jelöltjeink .unkafegyelme,. a tanári munka iránti magatartása, az előző évekhez viszo­nyítva lényegesen jobb volt. Minden jelölt a lehető legpontosabban készül óráira, törekedett az óra tartalmasabbá és szemléletesebbé tételére meg­felelő anyagot gyűjteni. A jelöltek felhasználták e téren:az egyetel­nyújtotta lehetőségeket is. - Jelentősen javult a helyzet a munkanaplók vezetése körül is. 11 agy on értékesen járult hozzá a tanítási készség fejlesztéséhez az elhangzott órák ölémzése, megbeszélése. Nagy mértékben járult hozzá a gyakorlatok eredményességéhez a T.T.K. intézetei oktatóinak, látogatása. A Ivar oktatói, előre elkészített terv szerint, nemcsak az u.n. zárótani­­cásokon vettek részt, hanem a tanító tanárjelölt többi óráját is megláto­gatták és az órák megbeszélésén értékes tanácsaikkal segítették elő a gyakorlás munkáját. Általános megállapítások. A III. és IV. éves tanárszakos hallgatóink pedagógiai gyakorlati• képzésével kapcsolatosan megfigyelhető volt, hogy valamennyien lelkese­déssel és nagy igyekezettel vettek részt a gyakorló iskolai munkában. A szakvezetők egyöntetű véleménye az volt, hogy a legritkább esetben tapes’7 űaltak közönyt a nehéz tanári tevékenység iránt, sőt ellenkezőleg, igen sokan megkedvelték a tanulókkal való foglalkozást, érdekesnek, vonzónak tartották az órák elemzését és magát a tanítást. Ennek tulajdonítható azután az, hogy sem III., sem IV. éveseink körében nem volt nagyarányú a mulasztás.. Ezenkívül a hallgatók szerény és tisztelettudó magatartásuk­kal az iskolák igazgatóinak és szakvezetőinek legteljesebb elismerését érdemelték ki.. Mindez azt bizonyítja, hogy a pedagógiai és szakdidaktikai képzés szinvona 1 ának emelése nem maradt eredmény nélkül. Jelentősen, gárult ehhez hozzá a-Neveléstudományi Intézet részéről az első félévben először megin­dított didaktikai speciális szeminárium, amelynek a f.T.K. III. és IV. y-sei köréből 28‘hallgató ja volt. Ez az egyetlen adat ^ is azt bizonyítja., hogy hallgatóinle egyre inkább fontosnak látják a pedagógia elméleti és Stencilszám: 3972.

Next

/
Oldalképek
Tartalom