Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. december 14., II. rendes ülés
nalán a jelentős létszámú hallgatóság figyelembevételével igen komoly? feladatot jelent. A tudományos kutatás a felsőoktatástól nem választható el, a felsőoktatást kiválóan ellátó tanszemélyzeti tagnak egyúttal aktiv kutatónak is kell lennie, A két terület szoros összefonódása miatt bizonyos tekintetben a tudományos kádernevelés és felsőoktatási kádernevelés problémái is és módszerei is összefonódnak. Ez az összefonódás már a káderek kiválasztásánál megmutatkozik, hiszen pl; a tudományos diákkörökben a rendszeresen megtartott beszámolók alkalmával professzoraink a diákkör tagjait mint előadókat is birálják, és előadásmódszertani, didaktikai szempontokat is megvitatnak ezeken a diákköri összejöveteleken. . Az oktatás, a nevelés kérdései a tanszemélyzet körében sokszor súlyponti kérdésekké válnak. A felsőoktatási kádernevelés sajátos problémái és sajátos módszerei ilyenkor előtérbe kerülnek, A következőkben ezekről a sajátos módszerekről lesz szó. A felsőoktatási kádernevelés fontos mozzanata a magasszinvonalu tapasztalatcsere. Egyes intézetekben szokásos, hogy az előadók^ docensek és adjunktusok egymás előadásait meglátogatják és az előadás után megbeszélést tartanak. Az is szokás, hogy a tanszékvezető meglátogatja a fiatalabb előadók óráit és óra után észrevételeit, tanácsait az előadóval közli* Az ilyenfajta tapasztalatcsere nemcsak egyes tanszékeken belül, hanem különböző tanszékek viszonylatában is előfordul. Jóllehet az előadóknak ez a tapasztalatcseréje rendkívül hasznos, nem tekinthető e].terjedtnek, inkább többé-kevésbé elszigetelt kezdeményezésnek mondhatók. Ugyanez a megállapitás érvényes az egyetemek közötti tapasztalatcserére vonatkozólag iss oktatóink közül néhányat hosszabb-rövidehb időt töltöttek pl, a budapesti, a debreceni egyetemen, A legnagyobb jelentőségű tapasztalatcsere azonban kétségtelenül a külföldi kiküldetések biztosítása a fiatal tanszemélyzet számára is. Karunk fiatal asszisztensei közül igen o:?edményes volt Kiss József és különösen Kovács Ödön docens németországi ill, csehszlovákiai kiküldetése, de kívánatos volna, hogy ne csak tudományos, hanem felső- ktatási sikon is sor kerüljön kiváló profeszszorokon kívül a szegedi egyetem tanársegédei, adjunktusai közül jónéhány csehszlovákiai kiküldetésére. Ebben a vonatkozásban megjegyezzük, hogy a vegyészképzés sikján német,-csehszlovák-magyar tapasztalatcsere megbeszélésre kerül valószinüleg a jövőben sor. Ezen előreláthatólag egyetemünk is képviseletet kap, A tapasztalatok széles sikon történő általánosítását végzi Karunkon a Módszertani Bizottság. A Módszertani Bizottság tagjai a különböző intézetek legtapasztaltabb oktatói közül kerülnek ki és feladatuk a jó kezdeményezések felkutatása és feltárása a Kar valamenycyi oktatója számára. Az oktatási és nevelési módszerek széleskörű ismertetésére és megvitatására a Módszertani Bizottság hathatós köz.remüködése mellett Karunk nagyobb időközökben valamennyi tanszemélyzeti tag bevonásával ankéteket rendez, amelyek egy-egy súlyponti kérdésre irényitják a figyelmet. Ilyen ankét volt pl, a közelmúltban a nevelő egyéniségének a szerepéről a nevelő munkában és az ifjúság,a DISz problémáival,foglalkozó ankét, A következő félévben hasonló színvonalon a gyakorlatvezetés módszereinek me gvitat ására kerül sor,, Az ankétek, a széleskörű megbeszélések amellett, hogy egy*-egy jelentős kérdésre felhívják a figyelmet és az adott kérdés megoldásához is segítséget nyújtanak, megítélésünk szerint nem annyira jelentősek a fels-őoktatási káderneve'1 és szempontjából, mint a tanszékvezetőknek az oktatószemélyzettel való közvetlen foglalkozáson alapuló befolyás Eng.i Mezősi dékáhhelyettes. Példányszám 30. Stencilszámi 279^*
