Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 14., II. rendes ülés

MTESz tagogyesülctek helyi és országos tevékenységéből is kiveszik a részüket. Emellett sokan közülük párt- és tömegszorvozeti funkció- * náriusok is, vagy legalább is ilyen feladatokat látnak el, lelkese- * déssel és nem csekély idő- ill. energia ráforditással. A felsorolt tevékenységek különösen a szocializmus épitésének jelenlegi szakaszá­ban önmagukban szükségszerű paraméterei a vezető káderek túlterhelé­sének és ezeik a legközelebbi jövőben sem lenne könnyű segiteni. A túl­feszített munka viszont nyilvánvalóan csak kevesek számára, akik ex­­tenzive képesek gondolkodni és tevékenykedni, teszi lehetővé minden egyes feladatkör tökéletesen jó ellátását. Az épités ezidőszerinti helyzetéből és sokrétűségéből eredő nehézségeken kivül általános problémák is vannak. Az egyetemi tcanár ideális alkatát, nevelői egyéniségét Bónis György professzor, a Sze­gedi Tudományegyetem nevelési ankétjén az alábbiakban határozta meg; J'Az egyetemi tanár s általában az egyetemi oktatók magatartásának legfőbb vonásait 3 pontban szeretném összefoglalni, nevezetesen: le­gyen szenvedélyes tudós, egész ember és tudatos politikus." Ezen belül azonban megkülönböztetést kell tennünk a szakmai kvalitások tekintetében. A kiváló tanár és kiváló kutató egysége ritkán jelent ekvivalens képességeket az egyes embereknél. Az emberi kvalitásokat is nehéz egységes plattformra hozni, márpedig a nevelés hathatósabb eszköze a közvetlen érintkezés, mint ha a tanar példamu-r tató munkájával, jellemével, világnézeti állásfoglalásával nevel csu­pán, de ugyanakkor nem áll eléggé közvetlen kapcsolatban azokkal, akiket nevelnie kell. Ha Karunkon a tudományos kvalitásokat a tudományos fokozatok, valamint az aspirantura elvégzése szempontjából nérlegel jük, a kép igén kedvező. A Kar 17 tanszékvezetője közül 8 az Akadémia rendes ill. levelező tagja, 2 tanszékvezető a'tudományok doktora, 7 a tu­dományok kandidátusa. A tanszékvezetők több mint 50 %-ának tehát dok­tori, ill. annál magasabb fokozata ven, tegyük hozzá, hogy a hét kan­didátus közül öten doktori disszertációjukat vagy benyújtották már, Vagy a közeli jövőben nyújtják be. Várható tehát, hogy egy éven be­lül a Kar tagjainak közül 90 %-a legalább is a tudományok doktora grádussal fog rendelkezni. A tanszemélyzot tagjai kö7ül eddig 9 -en szerezték meg a tudományos munka eredeti felmérése alapján, vagy ab­ból kifolyólag a kandidátusi fokozatot, további 8-an aspirantura ré­vén jutottak el o tudományos grádushoz, s rövidesen ismét 8 docens ill. adjunktus nyeri el ugyanezt a cimet. A Kar egész oktatószemélyzc tének tehát 18 %-a rendelkezik tudományos grádussal. A számbavettek közül ketten már egyetemi tanszékvezető tanári kinevezést nyertek, mások kutatóintézetek vezető káderei lettek. A jelen tanévben a Ter­mészettudományi Karon 10 aspiráns oktatása folyik a matematika, kémia és zoológia területein. Az itt felsorolt számadatok eléggé megnyug­tatók abból a szempontból, hogy Kai-unk oktatói közül viszonylag igen sokan rendelkeznek magas tudományos fokozattal, s ugyanakkor az uj tudományos káderek képzése, az aspirantura hathatós intézményének segítségével a jövőt illetően rendkívül biztató kilátásokat nyújt. Figyelembe kell vennünk azonban a múltba visszatekintve azokat a nehézségeket is, amelyek egyes szakokon, az akkori csekély lehe­tőségekből kifolyólag, a. fiatal tudósok kiválasztását és az egyete­men tartását nehezítették. Különösen ott volt érezhető a probléma, ahol a hallgató anyag is viszonylag kisszámú volt a múltban és jelen­leg sem túlságosan nagy a létszám. Ilyen pl. a földtani, az ásvány­tani és részben a biológiai tanszékek eseteJelentős nehézséget okoz- 2 ~ eng.:Mczősi dókánholyettc-s.Példányszám:30* Stencilszám. 2792.

Next

/
Oldalképek
Tartalom