Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. december 14., II. rendes ülés
2-o- sz.melléklet Másolat. a .1c„./zőkönyv /^pontjához. A<o Szempontok a munkás, paraszt, szakérettségis hallgatókkal való pedagógiai foglalkozáshoz. A hallgatóknak oktatók mellé való beosztása: a munkás, paraszt, szakérettségis hallgatóknak az oktatok mellé való beosztása akkor látszik helyesnek, ha egy évfolyam patronálói egy intézetből, vagy legalább is közeli rokon intézetekből kerülnek ki, mert igy a közös problémák egyszerűbben megbeszélhetek és elintézhetek. A beosztás lehetőleg úgy történjék, hogy nő hallgatókat női oktató, férfi hallgatókat férfi oktató mellé osszuk be, mert igy az eredményes munka érdekében szükséges bizalom könnyebben kialakul. Azokat a magasabb éves hallgatókat, akik speciális érdeklődést mutatnak valamilyen irányban, olyan oktatóra kellene bizni, aki az illető tárgykörben különösen járatos, mert igy elősegíthetnénk a munkás és parasztszármazású oktatók utánpótlásának nevelését is. A beosztásnál ügyeljünk arra, hogy a .hallgató olyan oktató mellé kerül jön}akivel lehetőleg legtöbb órája van a héten. A hallgatókkal való -Bglalkozás: a munkás, paraszt, szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás 'egyéni beszélgetéssel kezdődjék, lnnék legfőbb célja elsősorban a bizalom légkörének megteremtése. Itt legyünk igen óvatosak, mert a hallgatók hajlamosak olyan álláspontot is elfoglalni, amely szerint a velük való foglalkozás fölösleges időtöltés csupán. A hallgatók zárkózottsága rendszerint akkor enged fel, ha szociális körülményeik után is érdeklődünk. Erre jó alkalom nyílik a Diákszállók látogatásakor. Az a tapasztalat, hogy itt inkább közvetlenebb beszélgetések alakulhatnak ki, mint az oktató szobájában. Ha már a bizalom légkörét kialakítottuk és a közvetlen kapcsolatot megteremtettük, akkor a további megbeszéléseken derüljön ki, hogy a hallgatók az egyes tárgyakból milyen előmenetelt tanúsítanak és hogy milyen szakmai segítségre van szükség. Munkánk akkor mondható eredményesnek, ha a hallgatók tanulmányaikkal kapcsolatos problémáikat valóban fel is tárják. Az ismételt megbeszéléseken vagy közvetlen tárgyi segítséget kapjanak a hallgatók, vagy pedig tanácsokat. A tanácsok vonatkozzanak: 1/ helyes tanulási módszerre, 2/a fokozatos és tervszerű tanulásra, 3/ a tanulási idő helyes beosztására, 4/ a tanulmányi fegyelem betartására. Az egyes tárgyak előadóinál érdeklődjünk a hallgatók előmeneteléről illetve hiányosságaikról. Ezen tárgyak előadóinak figyelmét hívjuk fel a ránkbizott hallgatókra, de a patronálás ne fajuljon protezsálássá és ne álljon elő az a téves nézet sem, hogy a patronáló szinte egyedül felelős a hozzárendelt hallgatókért. Nagyon sokat tehetünk a hallgatók tanulmányi eredményeinek fokozása terén, ha megtanítjuk őket helyesen jegyzetelni, mind szakmai vonalon, i mind pedig a marxizmus-leninizmus irodalmával kapcsolatban. Itt nagyon szerencsés annak az intézetnek a kezdeményezése, ahol az egyéni jegyzeteknek közös átjavítását* szervezték meg olyan tárgyakból, melyekből nincsen központi jegyzet. A vizsgára készülésnél ugyanis óriási előnyben van az a hallgató, akinek jó jegyzete van. IV. éves hallgatókkal készíttessük el az államvizsgára való felkészülés tervét és ellenőrizzük a terv betartását. A szakmailag erős hallgatókat igyekezzünk bevonni a szakköri munkába, figyeljük itt fejlődésükat és irányítsuk azt. A bizalom légkörének megteremtése érdekében puhatoljuk ki 'a hallgatóknak a tanulmányaikon is túlmenő érdeklődési körét. Általánosságban a segitségnyujtás ne csak a tanulmányi munka támoga-
