Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 14., II. rendes ülés

- 2 -AM

az őszi szünetre vonatkozólag. Határozottan meg kell állapítanunk, hogy nevelés szempontjából káros hatású volt a tanulmányi idő egy hetes megszakítása. A hallgatók túlnyomó többsége őszintén bevallotta, hogy azon idő alatt, melyet otthon töltött, könyvet vagy jegyzetet egyáltalában nem vett kezébe, egy részük magával sem vitte könyveit. * Nem mondta^senki, hogy tanulnunk kell a szünetben” volt a válasz, mikor megkérdeztem, hogy miért nem használták fel ezt az időt az addig leadott anyag átvételére.

Hs evvel kapcsolatban mindjárt reátérek a nevelés egy máig sem leküzdött hiányosságára: hallgatóink nagy része fegyelmezett már,

de még nem öntudatos. Megteszik, amire parancsot kapnak, amit úgy látják nap-nap mellett, hogy meg kell tenniök, de öntudatok még távolról sem fejlett annyira, hogy belássák vagy észrevegyék, hogy számtalan olyan tennivalója van egy egyetemi hallgatónak, a tanulás, a társadalmi munka terén, amire nem kap nap mini nap utasitást, amit nem ellenőrzünk és nem elenőrizhetünk állandóan. Hallják egyre többet oktatóiktól, hogy a tudományban egy-egy eredmény elérése milyen áldozatos, küzdelmes munkát, lemondásokkal tele életet kiván, tapasztalják állandóan, hogy -Professzoraik, oktatóik milyen gonddal, felelősségérzettel készülnek fel előadásaikra, milyen munkát igényelnek a gyakorlatok s ők, főként a fiatalabbak, megelégesznek az előadásokon, gyakorlatokon való többé-kevésbbé passzív résztvétellel, hiszen hogy a haJfctt anyagot nem igyekeznek rögzíteni és magukévá tenni a félév folyamán,az állandóan felajánlott segítséget sem veszik olyan mértékben igénybe, mint várhatnánk, ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy most évfolyam évfolyam után jön és kéri az úgyis egy hónapos vizsgaidőszak meghosszabbítását. Kérem Karunk Professzorait és rajtuk keresztül » Kar minden tagját, teljes erejükkel legyenek rajta, hogy a hallgatóság öntudatos szocialista fiatalság módjára érezze kötelességének immár ne csak az előadásokon, gyakorlatokon való megjelenést, de az anyaggal való többé-kevésbbé való együtthalaflást is, de ezen tulmenőleg érdeklődése az egyetemi évek alatt lehetőleg terjedjen ki szélesebb körre is. Evvel kapcsolatban, sajnos, távolról sem elégedhetünk meg az elért eredményekkel.- Hallgatóink nagyobb része nem érdeklődik a kultúra, a tudomány, a politikai élet eseményei, eredményei iránt. íme egy példa. Meghívtam a Kar nevében Pál Lénárdot, a Központi Fizikai Kutatóintézet osztályvezetőjét, tartson előadást a genfi atomkonferencia szakmai és politikai jelentőségéről. Felkértem a Kar és a Bölcsészettudományi Kar DI3z bizottságát, hogy szervezze meg a hallgatóságot. Tekintve a tárgy mindenkit érdeklő voltát, az előadást az Auditorium Maximumban tartottuk meg november 30-é.n. Megjelent Karunk hallgatói közül 4-5, a Bölcs. Karról senki, még a DIS-z vezetőség sem. Mint az általam felelősségre Vont ^ DISz titkár jelentette, a hallgatóság a vizsgára való készülés_címén maradt távol erről a tárgyánál fogva mindenkit, elsősorban az ifjúságot érdeklő előadásról.

A közelmúltban rendezte meg a csehszlovák Kultúra városunkban igazán művészi és érdekes programmá kulturestjét. Egyetlen hallgatónkat nem láttam ott, pedig a szomszédos,hagy kultúrával rendelkező baráti állam irodalma, zeneművészete igazán kellene, hogy érdekelje__őket,hiszen egyetemi éveik után nagyobbj^pészt kisebb városokba, községekbe kerülve alkalmuk nem igen lesz a most élvezetteket, tanultakat pótolni.

A napokban, december 8-án bekértem egy volt- két éve végzett - tanítványunkat, ki második esztendeje tanít a kisteleki_gimnáziumban, _ ^ hogy tartson a fiatal tanár problémáiról, feladatairól, nehézségeiről előadást a vele egy szakos III-IV. éves biológia-vegytanosakknak.

Ezen az előadáson, inkább beszélgetésen, melyet a Diákkluboan tartottunk meg, úgyszólván teljes létszámban ott volt az említettekét évfolyam hallgatósága s nagy érdeklődésükre mutat, hogy három óra