Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1955. január 26., V. rendes ülés

Ebben a félévben tehát a matematika-fizika, fizika-matematika és földrajz-földtan sákon elég lényeges eltérés van, éspedig gyengébb eredmény született. Bár a követelmények emelkedtek, a gyengébb eredmények egyedüli oka nem ez. Az ok ott van, hogy a hallgatóság nehezen kezdte el a rendszeres tanulást, bár arra a lehetőség legtöbb esetben adva volt. A vizsgaidőszak általában rövidnek bizonyult és a hallgatók nagyon kifáradtak. Többször előfordult, hogy az egyébként jeles és kitűnő rendű hallgatók az utolsó vizsgájukon elégségesre vagy elégtelenre vizsgáztak.

Véleményünk az, hogy a földrajz-földtan, illetve a fizika-matematika szak vizsgaátlagai között lévő csaknem egészjjegynyi eltérés oka részben a tárgyak különbözőségében, részben a vizsgáztatás módszerében és követelményében, részben a földrajz-földtan szakosok jobb munkaerkölcsében van.

Az I. éves matematika-fizika szakra beiratkozott 47 hallgató, lemorzsolódott 9, ebből a vizsgaidőszak alatt 5. Ezen az évfolyamon a legtöbben Geometriából buktak. A bukások nagyrfeszét a vizsgaidőszak alatt lemorzsolódott hallgatók bukása teszi ki. Analízisből vizsgázott csoportok eredménye megfelelő.

Megemlítendő Gera József I..éves matematika-fizika szakos hallgató esete, aki jeles érettségivel jött a Radnótiigimnáziumból s iskolai igazgatója mint az iskola egyik legjobb tanulóját ajánlotta. Geometriából elégtelenre, Algebrából elégségesre vizsgázott. Fizika vizsgáján igazolatlanul nem jelent meg.

Az I., II., és IV. évfolyamok, valamint a III. éves vegyeszhallgatók vizsgaidőszaka január 3-tól 22-ig tart. Azoknál az évfolyamoknál ahol • a vizsgák száma legmagasabb volt, a vizsgaidőszak előtt, illetve után tehettek le egy-egy vizsgát, pl. a matematika-fizika szakon január 26- ig. 1955* január 15-én a kari átlag 3>85 /az V. éves vegyészek kivételével/. ii legjobb eredményt ezeken az évfolyamokon is a földrajzföldtan szakosok érték el. A II. éves vegyészek szerves kémiai vizsgája kiemelkedően jó: 4,2. Bukás és elégséges vizsga az évfolyamon ebből a tárgyból nem volt. Ugyanezen évfolyam matematika- átlaga 2,9, bukások száma: 7«

A II. éves vegyészek Szerves kémiából elért jó átlaga az évközi rendszeres munkának és az intézet állandó segítségének az eredménye.

A hallgatóknak a különböző tárgyakhoz való viszonyulását és a követelmények közötti esetleges különbséget mutatja a II. éves biológia-kémia szakosok példája. Ez az évfolyam Állatrendszertanból /Kolosváry Gábor/ 4,22-es vizsgaátlagot ért el, mig Szerves kémiából /Sallay István/ 2,87-et. Balázs Imre, Puklics József, Veres Etelka, Bordényi Imre, Dombvári József, Szántó Éva Szerves kémiából megbuktak, Állatrendszertanból jelesre vizsgáztak./

Szántó Ferenc megbízott előadó - aki már a III. éves biológia-kémia szakos hallgatók esetében is hosszúra nyújtotta a vizsgát - a IV. éves vegyészek Tóth Kálmán-csoportját /19 hallgató/ reggel 8 órától a késő esti órákig vizsgáztatta Kolloidikából. Több hallgatónál a vizsgaidőmeghaladta '"az egy órát. E csoport átlaga e tárgyból 3,42.

A hallgatók csak 1 vizsgára / ahol nagyon szorongatják / készülnek fel jól, a másikra nincs elegendő idő, ez az egyik oka egy-egy szak szélsőséges eredményeinek.

A vizsgára való felkészülésnek előfeltétele a nyugodt légkör, a tanú-