Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. augusztus 31., I. rendkívüli ülés
tartom Horváth docens: Meglehetősen súlyos probléma, hogy a múlt évben beterjesztett plusz tanársegédi állásokra most már nem számíthatunk. De a demonstrátor foglalkoztatása igen nagy könnyebbséget okozott volna. Magamat is számítva, nálunk 9 óra esik egy emberre hetenként. Emellett m^S„külső előadókat is foglalkoztatunk. Idén külön problémát okozott az a körülmény, hogy tanársegédünk pillanatnyilag katona, ennek következtében az ő óráit is nekünk kell ellátni. Dékán: Nekem az a nézetem, hogy a demonstrátori probléma elsősorban nem az oktatás kérdése. Nem azt nézem, hogy hány óra esik egy emberre, hanem hol van szükség tudományos szukreszcencia nevelésére. Megítélésem szerint a tudományos segédszemélyzet kezdő tagjainak a demonstrátoroknak nem az a dolguk,hogy órákat adjanak, hanem hogy tanuljanak. Vannak tanszékek ahol aspiránsképzés folyik, így már többé-kevéslsbé megvan az utánpótlás, Vannak tanszékek ahol nincs aspirantura. Ezt szintén tekintetbe kell venni a szukreszcencia nevelés kapcsán. Ne felejtsük el, hogy a szukreszcencia kérdése a többi Karra nézve is fennáll, mind-amellett Karunk érdekeit s legmesszebbmenően fogom képviselni. 3. Elnöki előterjesztések során: Dékán bejelenti, hogy a Kar 25*000.-Pt hitelkeretet kapott műszer és egyé"b beszerzésre. Az a véleményem, hogy ezt az összeget az intézetenkénti elaprózó felosztás helyett adjuk oda a két legújabb, éppen ezért leggyengébben felszerelt tanszéknek. Szabó professzor: A magam részéről teljesen egyetértek dékán javaslatával, mégis kérnem kell, hogy néhány polc beszerzésére kapjak keretet, mert anyagraktárunkban bizonyos anyagokat márcsak a földön tudnak elhelyezni. Amennyiben valahol egy felesleges polc van, és azt megkaphatjuk a raktár számára, ebből a hitelkeretből nem kérek semmit. Budó professzor: Dékán ur javaslatával teljesen egyetértek, pillanatnyilag azonban 'nem”tudnék határozott választ adni, mert lehet, hogy tanszékemen is áll fenn valami minimális igény amelyet feltétlenül meg kellene valósítani. Greguss professzor: Miután 1955-ben keveset tudunk beszerezni, azért telvetem a gondolatot, amelyet a felszabadulás után az Egyetem megvalósított. Nem lehetne-e az intézeteknek valamilyen beszerzési forrást szerezni, gyárakkal összeköttetésbe lépni, vagy pl, a Püvészkertnél a rózsaeladásból valami pénzt szerezni. így könnyebben fent tudjuk tartani az intézetet. Kovács Béla: Részben a kötött gazdálkodás miatt nem lehetne megvalósi- Tégy/hen pedig bevételeinket "működési bevételek” cimü számlára kell bevételeznünk ahonnét kiadást nem lehet eszközölni. Podor professzor: Annak semmi akadálya, hogy a tanszékek szocialista szerződést kössenek üzemekkel, vagypedíg kutatási megbizást vállaljanak. Errevonatkozóan részletes jogszabály van, amely szabályozza, hogy a meg-r bizásért Járó dijak hány %-át és mire lehet fordítani. Minden ilyen megbizás elvállalásáról azonban a Rektorátusnak tudnia kell. Szeretném megkérdezni, hogy Szántó Ferenc aki a budapesti egyetem tanársegéde, kapott-e megbizást a kolloidikai előadások tartásara. Teljes mértékben akceptáljuk, hogy takarékosságin és ahol lehet ott gazdagod
