Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. szeptember 27., I. rendes ülés

— 2 *■* korlat második részében feldolgozták a gyűjtött anyagokat .A gyakorlat ide­je alatt a hallgatók nagyfokú szakmai érdeklődésről tettek tanúságot; a politikai és erkölcsi magatartásuk kielégitő volt. Az ásványtani szakcsoport terepgyakorlatának helye a Tokaj-Hegyalja és a Mátra volt. Előbbi helyen vezető: Mezősi József docens,utóbbi helyen: Koch Sándor egyetemi tanár. A terepgyakorlatokon az alapfogalmak begyakor­lásán túlmenően a hallgatókat bevezettük a tudományos kutatás módszereibe is, ezenkívül - mint leendő középiskolai tanároknál - fontos szempontként szerepelt az, hogy nagyobb tájegységek ásvány-, kőzet- és földtani yaaalh­­komásu kérdéseit átfogóan megismerjék. A Tokaj-Hegyalja-i programm közép­pontjában az itteni kiömlésbeli kőzetek, az ezekkel kapcsolatos ásvány- és ércelőfordulások megfigyelése,ezekből a vizsgálati anyag begyűjtése volti Feleki-bányán végigmentünk az újranyitott bányavágaton, ahol korábban arany és ezüstbányászat-volt. de megnéztük az uj, készülő azállitóvágatot is. A füzérradványi illit előfordulása mellett megtekintettünk több kao­lin előfordulást is. Sátoraljaújhely és Sárospatak környékén a riolito­­kon, ezek tufáin, andeziteken kivül alkalma volt a hallgatóságnak a külön­féle vulkáni megjelenési formákat is megfigyelni. Komlóska környékén még egy fontos ásványi nyersanyagot ismertek meg a hallgatók, éspedig a ben­­tonitot, melyből az ipar egyre nagyobb mennyiséget igényel.A terepgyakor­lat harmadik harmadát hallgatóink a Mátrában töltötték. Bejárták a gyön­­gyösoroszi altárót és a mellékvágatokat teljes egészében. Látták a telér kereszteződéseket.majd a felszinen megismerték a telér kibúvásokat.A 4- he­tes terepgyakorlat ideje alatt fegyelem szempontjából kifogás nem merült fél A mikroklíma szakcsoport terepgyakorlatát Benedek Éva tanársegéd vezette Wagner professzor irányításával.Helye Üllés közs^ig környéke és a Bükk fen­­sik volt .Az elszállásolás és étkezés kellő előké'szités után az illetékes községi tanácsok,illetve a miskolci Erdőigazgatóság messzemenő segítségével mindvégig zavartalan volt.Bár a kutatások jellege,az időjárás igen sokszor kedvezőtlen volta és a hiányos ruházati felszerelés a hallgatókat gyakran kemény megpróbáltatás elé állitotta,magatartás és fegyelem terén semmi ki­fogás nem merült fel.Példás magatartásáért külön dicséretet érdemel Bagdi Sándor,aki lelkiismeretes munkája mellett az elvtársi magatartást évfolyam­­társaitól is megkövetelte.-Apróbb hiányosságok csak a felszerelés/ruházat, lábbeli stb./ terén mutatkoztak,valamint a csoportos hazautazási vasúti jegy néhány hallgatóra kedvezőtlen voltában nyilvánultak meg,ezektől elte­kintve a gyakorlatok tapasztalatait mérlegelve megállapíthatjuk,hogy az a résztvevők szakmai tudását jelentősen gyarapitotta,kollektiv-erkölcsi ma­gatartását és a munkáslakossággal való kapcsolatát pedig elmélyítette. A földtani szakcsoportnak vezetője Miháltz István tanszékvezető docens vólt'.Á terepgyakorlat színhelye a Bükk-hegység és környéke.Ez a hegységünk a legerősebben diszlokált terüle t,gyűrődésekkel és pikkelyes rátolódások­­kal,a peremén pedig vetődéses elmozdulásokkal,a hegységszerkezeti elemek tanulmányozására tehát sokkal alkalmasabb,mint bármelyik[középhegységünk. Rétegsorában a jura kivételével,valamennyi időszak képződménye megvan,a pa­leozoikumot is beleértve,tehát rétegtani tekintetben is a legváltozatosabb. A gyakorlatok sorrendje az volt,hogy először a hegységperemen települt harmadkor! rétegeket tanulmányoztuk.Ez a szerkezetileg egyszerű egység,jól követhető rétegsorrendjével,sok helyen bőséges ősmaradvány tartalmával a legjobb bevezetés a települési és sztratigráfiái viszonyok tanulmányozásá­ra.Ennek a területnek a bejárását nagyrészt Egerben lévő szálláshelyről végeztük.A másik,nagyóbb egység tulajdonképen a Bükk-hegység paleozoikus és mezozoikus képződményekből álló területe .Ősmaradvány é, rétegekben kevé-s van,az üledékek összetétele alapján azonban nagy távolságokra kiterjedő rétegazonositás lehetséges.A képződmények sorrendjében és a hegyszerkezeti elmozdulásoknak a megfigyelésére az egész hegység területén kitűnő feltárá­sok adnak lehetőséget.Őslénytani vonatkozásban nagy nyereséget jelentett Kolosváry Gábor egyet.tanárnak a terepgyakorlatba való önkéntes betapcsoilódása. A terepgyakorlat fő célja a földtani tájékozódás,rétegsorrend,kor és szer­kezet felismerésének megtanulása.Ezt minden kiszálláson a hallgatóság e­­lőtt készített térkép- és szelvény vázlattal szemléltette a vezető.A hall­gatók kötelesek voltak ezeket a vázlatokat ugyancsak lerajzolni és a ma­gyarázatról jegyzőkönyvet vezetni,amelyek alapján a saját megfigyeléseikkel valamint a vonatkozó irodalom segítségével kiegészítve,a gyakorlatokról jelen­tést adnak be.—Szeged, 1954«szeptember hó 17-én.Dg|M|^s^J£|sef

Next

/
Oldalképek
Tartalom