Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1955. március 23., VII. rendes ülés

v:' '' J; . •,\.i •- Másolat . 3V955- :;-í : V,, Beszámoló az Idegermyelvl Lektorátus monkájárói. Íz idei tanév több vonatkozásban újszerű feladat elé állította a Lek­torátust, amennyiben idei hallgatóink zöme már orasznyelvl gimnáziumi érettségivel került az egyetemre s Így ezek oktatása más módszereket követelt meg, mint amilyeneket as orosz nyelvben kezdőknek minősülő hallgatók tanításában az évek folyamán, kialakítottunk. Az uj módszer­re való áttérést igyekeztünk kapcsolatba hozni as oktatás színvonalá­nak egyetemi színvonalra való emelésével s a középiskolás módszerek fokozatos kikapcsolásával.Az egyeséges tanítási színvonal kialakítását igen megnehezíti a hallgatók erősen heterogén nyelvi előképzettségei egyes csoportokon, belül a gimnáziumban érettségizettek között is nem elhanyagolható tudásbeli különbségek vannak, amelyeknek összehangolása szinte leküzdhetetlen nehézséget okoz. Klsőrendü feladatunknak a hallgatók forditáskészségének kialakítását, illetve továbbfejlesztését tekintettük s az oktatás minden mozzanatát ennek a célnak rendeltük alá. Ilyenformán a tanítás középpontjába a receptív szókincs bővítését, a szótárkezelés elsajátíttatását, az isme­retlen szövegben elemzés segítségével való eligazodást helyeztük. A nyelvtant, amelyet eddig kissé öncélként kezeltünk, szintén a fordítás­nak rendeltük alá» maximális súlyt fektettünk a fordítás szempontjábói alapvető jelentőségi nyelvtani jelenségek elsajátíttatására, ugyanakkor azonban mellőztük a nyelvtannak azt a részét, amelynek az idegen nyelv­ről az anyanyelvre történő fordítás szempontjából gyakorlati jelentősége nincs, a már közösen feldolgozott szövegek részletes számonkérése he­lyett nagyobb súlyt fektetünk az ismeretlen szövegek fordításéra, hogy ennek révén a hallgatók bizonyos fordítási rutinra tegyenek szert,más­részt, hogy önálló munkára neveljük Őket. Amellett azonban nem tudtunk kikapcsolni az oktatásból bizonyos középiskolás elemeket, amelyek a nyelvtanításban, nézetem szerint, nélkülözhetetlenek, mint pl. a sza­vak kikérdezése .>'k hallgatók tudásának ellenőrzése súllyal a féléven­ként Íratott két dolgozat alapján, történik, amelynek témája ismeretlen ide gennye 1 vü szöveg magyarra fordítása szótár segítségével. A- félévi kiértékeléseknél is elsősorban a hallgatók önálló forditáskéssségét vesszük számításba* Ami a hallgatóság tanulmányi színvonalát illeti, az évfolyamonként,il­letve csoportonként változó képet mutat. Messze kiemelkednek tudás szempontjából az X. évfolyam érettségizett hallgatói, ook olyan akad közöttük, akik középiskolás korukban orosz nyelvből tanulmányi verse­nyen vettek részt* illetve dijat is nyerte*. Azek a hallgatók széles­körű szókinccsel, biztos nyelvtani ismeretekkel rendelkeznek, úgyhogy a lektorok feladata itt már csak a fordítástechnika csiszolása, illetve a szakmai szókincs megismertetése, z 1.éveseknél joggal remélhetjük, rhogy III. éves korukra hiánytalanul megvalósítjuk az egyetemi nyelvok­tatás tényleges célját s eljuttatjuk Őket arra a fokra, hogy szakmai szövegeket minimális szótárhasználattal folyékonyan* fordítás nélkül olvasni tudjanak. Az I. évfolyam tanulmányi fegyelme, szorgalma is tel­jes mértékben kielégítő. ~ Nem ilyen kedvező a helyzet a 11. évfolyamon, innék az évfolyamnak a zömét is orosz érettségivel rendelkező hallgatók alkotják ugyan, de ezek nyelvi előképzettsége meg sem közelíti az I. évesekét. Kivétel a II. évf. mat.-fiz. szak 2.csoport ja, mely mind tu­dás, mind szorgalom szempontjából kiemelkedő. Minthogy a matematikai szakszöveg fordítása egyire kevesebb problémát jelent a csoport számára, kívánságukra tervbevettük a kötelező tananyag elvégzése mellett egyes szépirodalmi szemelvények olvasását is. többi II. éves haladó csoport 2. sz.melléklet a .jegyzőkönyv 59. sg.pontjához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom