Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. szeptember 23., I. rendes ülés
Beszámoló a II-III.éves biológus hallgatók 1953.június 6-tól juliur lo-ig terjedő tanulmányi gyakorlatáról. Ezervozés. A gyakorlat szervezését már januárban megkezdtük, elkészítettük részletes programmját s ezt a programmot megvitattuk a Közoktatásügyi Minisztériummal és a szakbizottsággal. Az elszállásolást és élelmezést levelezés utján biztosítottuk. A gyakorlatok színhelyéül hegyvidékeket választottunk, mert hallgatóságuk az Alföld élővilágával már megismerkedett az évközben tartott kisebb tanulmányutak folyamán. Programműnk 4- útszakaszra tagolódott: Mecsek, Balaton és vidéke, Budapest és környéke, Bükk hegység. Kiindulási központokul a feldolgozandó területekhez legközelebb eső turistaházakat vettük igénybe. így sok költséges és fárasztó utazgatást kiküszöböltünk s emellett hallgatóságunk szabad idejét is a terepen tölthette. Indulás előtt gyűjtőeszközökkel láttuk el hallgatóinkat, növénypréseket% nylonzsákokat, száritópapirt, lepke-, kaszáló- és kotróhálókat, gyűjtoüvegeket, gyűjtődobozokat és konzerválószereket k iptak. A hallgatók bevonásával szükebbkörü vezetőséget szerveztünk, melynek tagjai 2 vezetőtanár s a hallgatóság részéről pártalapszervi megbizott, disztitkár és 3 csoportvezető voltak. A vezetőség hallgató tagjai segédkeztek a fegyelem fenntartásában, az intézkedések végrehajtasának ellenőrzésében s ideológiai szempontból is foglalkoztak hallgatótársaikkal. A gyakorlatok merete. A gyakorlatokon gyűjtő- és feldolgozónapok váltogatták egymást. A gyüjtőnapok lehetőleg egésznapos túrák voltak, gyűjtőhelyek érintésével. A gyűjtőhelyek környezethatások és igy növény- és állatvilág szempontjából is eltérő területtipusokat képviseltek s igy alkalmasak „uak arra, hogy a hallgatóság részletes tanulmányozás um es csszeha..onlitásuk utján jó áttekintést nyerjen a gyakorlatok folyamán vizsgáié hegységek egész növény- és állatvilágáról. Zárt- és ligetes erdők különféle jellegfákkal, cserjések, sziklafüves lejtők, nedves és száraz rétségek, források, forráskutak, patakok, tócsák stb. kutatása váltakozott gyüjtőhelyenkint. Nem feledkeztünk meg a művelés alatt álló területekről sem, oknyomozó alap rámutattunk ezek és a többi területek élővilágának élféréseire és kapcsolataira. A gyűjtőhelyet elérve szemrevételeztük az ott könnyezethatások tekintetében mutatkozó eltéréseket s a területet ezekhez igazodva rendszeresen végigkutattuk és gyűjtöttük. Pl. a patak állatvilágának tanulmányozásánál megvizsgáltuk, hogy mit találunk a vizben heverő köveken s azok alatt,a homokos fenéken, a lassufolyásu helyeken lerakodott iszapban, a vizbehullott leveleken, a vizinövényes és növénytelen szakaszokon, a vizparti sziklák nedves mohagye^ein, a vizpáráktól állandóan nedves partmenti avarban a távolabbfekvő szárazabb avarral szemben stb. A gyűjtés közben és után elvégeztük a gyűjtött anyag konzerválásának legsürgősebb tennivalóit is. Ezután előadást tartottunk a gyűjtőhely növény és állatvilágáról. Természetesen nemcsak a kijelölt gyűjtőhelyeken, de azok felé haladva útközben is gyűjtöttünk és magyarázgattunk. A tanulási lehetőségek joob kihasználása érdekében kiindulási helyünkhöz más utón tértünk vissza. A feldolgozó napokon összefoglaló előadást tartottunk az előző napi túra eredményeiről. Az előadások aamalmával ^tt is és a túrákon is két csoportra osztottuk a hallgatóságot s felváltva adtunk nekik elő. így mindig kétszer kellett ugyanazt elmondanunk, de a magas létszámra való tekintettel nem tehettünk másként. A munkaidő többi részét a gyűjtött anyag további konzerválásával, rende zésével, determinánsával töltöttük s a hallgatóság felel a már előa- 3 -
