Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. szeptember 23., I. rendes ülés

gyakorlatok megszervezését. Amennyiben a jövőben1 nem kapnánk nagyobb fedezetet, akkor kérnünk kell a Minisztériumot arra, hogy a kirándu- - lásra rendelkezésünkre álló összeget részben a termelési gyakorlatokra használhassuk fel. Kétségtelen, hogy a kisérőszemélyzetre vonatkozó kívánságok indokoltak. Ezen azonban takarékossági okokból egyenlőre nemigen lehet változtatni. A jutalmazási javaslatoknál a termelési gyakorlatok jó vezetése igen lényeges szempont lesz, ezért kérem a javaslatok mielőbbi benyújtását.

7.

A tárgysorozat harmadik pontja a folyamatos tanulás ellenőrzésének és az ónálló munkára nevelésnek a móuszerei.

Koch professzor előadványával /3.sz.melléklet/ kapcsolatban, a hozzászólások a következők:

Kalmár professzor: Az egyes tárgyaik folyamatos tanulásának ellenőrzését nem lehet egyformán végezni. Matematikából a dolgozatok Írása az önállóságra való nevelésnek az egyik módja. Az I. és II.éves hallgatók folyamatos tanulásával kapcsolatban igen szomorú tapasztalataink vannak. Hogy egy órás be nem jelentett dolgoza-tot tartunk helyesnek, ennek tárgyi okai vannak, mert 20 perc alatt a hallgató nem tud produkálni semmit. A felsőéveseknél azért nem elegendő a 20 perc,' mert az önálló feladathoz kevés az idő.

vJ , O' '• ^ i

Koch professzort A Módszertani Bizottság megfelelő szakos tagjai figyelemmel kisérik egész félév folyamán az ellenőrzés menetét. A Biczókné-féle kisérlet felölelte a kémia egész területét. 20 kémiai alapvető kérdést adott fel. Az ezekre nyert válaszokat, osztályozta olyanképpen, hogy abból megdöbbentő képet kaptunk a«“ egyes iskolatípusok jeles, jó, közepes, elégséges osztályzatairól. Megdöbbentő a Tanítóképzőben végzettek gyengesége.

Szalay László: Az önállóságra való nevelés fontos eszközének tartom -talán minden más eszköznél fontosabbnak - a tudományos diákköri munkát. Az I.éves hallgatókkal mintegy 240 dolgozatot Írattunk. Annyira gyenge eredményt nem kaptunk mint ami Biczókné jelentéséből kitűnik, ez valószínűleg azért van, mert a középiskolában fizika oktatás jobb mint a kémia és a matematika oktatása. Kb. az a helyzet, hogy az érettségi átlagok 4 felett vannak, a dolgozatok átlaga pedig csak 3 felett. Különösen a Tanítóképzőt és Közgazdasági gimnáziumot végzett hallgatók eredményei gyengék. így velük igen komolyan kell foglalkoznunk.

Budó professzor: Mutatkozott-e nivókülönbség az orvostanhallgatók és a ttk.hallgatók között? A múltban ugyanis az volt-a tapasztalat,hogy az Orvostudományi Egyetemre jobb előképzettségű hallgatók kerültek.

Szalay László docens: Igen! Mutatkozott. 170 orvostanhallgató közül a fizika példákhoz csak 15-20 % tudott hozzászólni. A TTK. hallgatói nehezebb példákat kaptak, sőt a matematikai kérdésekhez is jobban szóltak hozzá.

Szabó professzor: az intézetekben e félévben folyó előadások közül ' a zöm olyan, amellyel parallel futó gyakorlatok vannak, a gyakorlatok elvégzése feltételezi az előadás tökéletes ismeretét, tehát a folyamatos. tanulás ellenőrzése ezeknél a tárgyaknál semmi nehézséget nem okoz. 2 tárgy van amelyekkel kapcsolatban nincs gyakorlat; : a kémiai termodinamikai és a szervetlen kémiai speciális előadás. A Minisztériumban *az volt a kívánság, hogy a kémiai termodinamika - miután a fizikai kémia tankönyv megjelenésével várható, hogy a kémiai fizikai