Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. február 10., III. rendkívüli ülés
3»sz.melléklet a jegyzőkönyv 44,pontjához. Jelentés Kamink szeredéről mezőgazdaságunk fejlesztésében. Tudománykarunk 1953. évi novemberi kari ülésén foglalkozott azzal a kéiN- dóssel, hogy a koriitónyprogramm célkitűzésének megfelelően felmérje karunk szerepét mezőgazdaságunk fejlesztésében. Arra való tekintettel, hogy oktatási feladatainkon kivül Karunk intézeteinek tudományos kutatásai a Magyar 'Tudoraányos Akadémia tervmunkálataiba kapc olódnak, feladatunk annak megállapítása, hogy a kutatásokkal miként siethetünk mezőgazdaságunk megsegítésére. Karunkon iblyó tudományos kutatásokat 3 csoportba soroltam* 1. A mező, a ,osságban felhasználható kutatási eredmények. a. / A Tisza és a Maros oldott sóinak mennyiségét és minőségét, valamint a lebegtetett hordalék mennyiségét, kémiai és ásványos összetételét vizsgálta mezősi József docens és Donóth Éva / Ásv nytani Intézet / * az 1951. és 1952. években. Eredményeik alapján megáll api tha tó, hogy a folyók fize öntözésre alkalmas és felhasználásuk esetén v szikesedé: veszélyétől nem kell tartani. b. / A hazai burgoir afajták másodszori ültetése c. akadémiai témával Szalai István tanszékvezető / Növényélettani Intézet / foglalkozik. A téma gyakorlati célja: két burgonyatermés egy évben. Tudományos cél: a nyugalmi és aktiv életállapot kutatása. Az elméleti kutatási eredményeket, a kísérlet beállítását az Akadémiai Bizottság igen pozitiven értékelte. « gyakorlati eredmények alapján pedig az Országos Tervhivatal kezdeményezésére a kisvárad! Áll. Gazdaságban és a Mariettapusztai Kísérleti Gazdaságban / Somogy megye / 5*ooo holdat ültetnek be az eddig kikisérletc zett móo szerekkel. c. / 11 lg Kínából származó uj haszonfenyőfa M c. tanulmány ban számol be Greguss iái tan zékve zető, egyete.i tanár / Növénytani Intézet / A ketasequoia 1 inából / Szechuan tartomány / kis tei*ületen Jangce folyam közelében él. endkivul gyorsan nő és hazájában 50 méter magasságot is eléri. Greguss professzor Cheng kinai professzortól kapott magvakat 1949-ben elültette és ma már 2 1/2 méter magas példáuy is von belőle. Dugványról is szaporítható. Ezek az eredmények, valamint a fa földrajzi és éghajlati igényei azzal kecsegtetnek, hogy a Metasequoia alkalmas lesz a, magyar folyók hullámtereinek fásítására, egyben jelentős mennyiségű és minőségű fahozamot biztosítanak. d. / A halgazdaság, a sex'tés- és a baromfitenyésztés szempontjából van gyakorlatilag jelentősége Horváth Andor adjunktus / Állattani
