Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. december 16., IV. rendes ülés
fe/ .á»»l®tfelaalgoZ'*»Qkb*m árapályaéne tanulmányaival cau tu akozott * boiaai *us reegovt© segallapitásaihoz és a "Biológiai érspélyöv’* fogaiaának felderítésébe* ás bsigazolás hoz. Összhangba feozták kattan as arapáiysóna aóvéay- é* U- letviiaginek síbe fedési törvényszerűségei aa aki lepi késit* &oleaaváry öagyúici Isztriában a Oóae-csa tornádé a a foqranntt daiatati*s Bseekel nevű as dúsát, »oly Cask éva ciánt falsaik neg azekulA- riö ára»léeok révén at Adriában, -lőtt» 19--i5-ban .asckel ~rűó gyűjtötte ovijao »ellett, ásót« es as állat neu karait ssaksaberek kasébe. pan «kért; fcyazay hollandi kutató aikéri ^ölozsváry példány /it .és est aonn.,rsf ikusan ujrn fai dolgossá és s '‘f-oologlaonsr v'aarbdchor'’bea nagy Bankában kossá is tanai. • . . - • •• • .. . .• •>.',' •;. -j ' • -'. . <■•> •' •. ..' *n V 1" •-*■•. . . ' *• 1/ '.olossvdry »éji* ja * kárpátaodenoe pákfóldrujoifc. .*» a ©unkája /a»iy külföldön jel ant sag/ két részre oszlik, a* ,:gylkb-m tárttal ja a horizontális eltérődén t és .ooós fossal ellentétben anssserü regionális beosztást nyújt, io kiderül, hogy ez a különbség -2 állatcsoport sajátos jellegében rejlik, mert a többi tanulmány /Iicsár,ózontiványi, -Aradi, stb* a rovarokra vonatkozóan a *oiazaváry-féie beosztáshoz igazodik, babát a különbség e rovarviiág és a púbatestű állatok eltérd viselkedésében van, neaped!* akár mos, akár a rovaránsok jó-, vagy rones aanfcdas.gibsn. időkéi* aásodik rést énen a vertikális eltör jedés t adj* mg. * ivárp tok én ez alföld viszony lati ban. .... * v 2/k* adriai tenger tüsuésbérd állatainak földrajzi aléss.iás -*$ és aélysegadstslt kilón munkában adjo /aagJ.külföldön/i ez a aunkáj» nem azonos « nar eaiitett adriai aonográfiajávsa.. 1/ ...uéterei dboi bnisaidái ss tusxésbÖrfi álistuirói' trobs munkáján ben /aagj. Horvátul/ .aj fsuna-eieaet is ismertet, melyet eddig az «.driáöél asm ismertek./ knphiur* sp./ V Jugoszlávia pokíöldraisá c. nőnkéjábsn «sarké régi iwuaasdátek revíziója és saját jogossiáviki gyűjtésének anyag« alapján főivésőÍja Jugoszlávia póxióidrajzi beosztását. %' földrajzi beosztást ugyan nea ad az albániai pékok el tér jadéoéréi, de a óaiki árad altul Lbinidbsa begjrüjc^bú . ;ók«*n/áé fai dolgosé- - ss Bar aágábsa véve jelentés adat a balaáni pókfaun* ismeretéhez. 6/ oudicii bndrévei és - sslay ,zászlóval tösóaea irt ^bsrsjaegy-® péka**~ báso állatait c.fajezotboa pókfdldrajzi-fauoiaztikai auufcsk ösüser foglalását és kiértékelését találjuk. 7/ I$bb kisebb- n*gy óbb oik!' a hazai löséphegy au gaz pőkfóldxejá* «« pókfaundeztikul Ismeretébe*. % »unkák alapján jutunk el áelessvárynak fsonissbiksi aiíuákásaág^bos, melyről a kdvotkesd fejezetben ezásolunk be. •/ Monografikus feldolgesásbaAt v •• - .*» >• • •• . ...-V 4o »• -löiossváry feldolgozta .-zeged ?áros. pokf enné jit j aeg j • -»«gvni «'.eta, 192á/, sasiy első ilyen irányú tevékeny****» sorozatosan bérse» részben jelenik meg s eagyai alföld rókfeunája e.
