Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. május 20., IX. rendes ülés
- 9 -r\s 108. A tárgysorozat' harmadik pont .ja: Beszámoló a Tudományos diákköröket Szervező Iroda munkájáról. /Lásd A.sz. melléklet./ Hozzászólások során: Kalmár professzor: Elvileg kiván tisztázni egy kérdést. Mi a teandő olyan intézetben, ahol aránylag kevés olyan hallgató van, akik a kötelező tanulmányi munkán túl tudományos diákköri vagy szakköri munkát is tudnak végezni. Eleinte indultak szakkörök kevés résztvevővel, érdeklődési körüknek megfelelően. Ezeket,kislétszámu csoportokat egy nagyobb szakkörré vonták össze. Megkezdődött a lemorzsolódás. Ennek oka, hogy egy ilyen összevont szakkör nem foglalkozik az egyes tagok érdeklődési körébe vágó kérdésekkel. így a szakkör munkatöbblet a hallgató számára és mégsem azt kapja ott ami érdekli. Greguss professzor: A Növénytani Intézetben n9-en indultak év elején és szombaton délután tartották a szakköröket. Egyik-másik hallgató tudományos problémával is foglalkozik, aminek az eredménye az, hogy pályadolgozatokat készítettek és azokat be is adták. Május második felében vagy junius elején fognak beszámolni egész évi munkájukról. - L.CVÓ. , - . Horváth docens: Örömmel üdvözli a tudományos Mákköröket Szervező Irortöbb da munkáját és azt, hogy •'diákkör együttesen tart ülést. Fontosnak tartja , hogy a záróülésen szempontokat kaptak a jövő évi szakkörökre nézve. Intézményesen akarja megszervezni az iroda a hallgatókkal való foglalkozást. Az elméleti fizikai szakkörnél nagyon nehéz összefogni a hallgatóságot és bizonyos lényeges túlmunkára sarkalni ilyen szakköri munkán belül, különösen akkor,ha a résztvevő érdeklődőknek az érdeklődési körét nehéz összehangolni. Ezen a múltkori záróértekezlet alapján igyekeznek segiteni. Kérdezi, mikor válhat egy szakkörből tudományos diákkör? A beszámolójelentésben az olvasható, hogy a szakkörök helyenként csak részleteiben teljesítették munkatervüket. Jó lenne ha ilyen beszámoló a legutóbbi időre alapozná jelentését. Szalay László docensi Valóban nem a legfrisebb adatok alapján készült a jelentés. Tudniillik a legfrisebb adatok amelyek az intézetekből befutottak, kb. 2 hetesek. Lehet, hogy egyes munkák azóta már befejeződtük. A jelentésben közölt ilyen természetű adatok 2 héttel korábbiak. Ami azt a kérdést illeti, hogyan lehet szakkörből tudományos diákkör, a következőkben kivánja vázolni: Az átminősítések során olyan tényezőket vettek figyelembe, hogy tudományos diákkörök lehetnek az olyan szakkörök, amelyekben a hallgatók személyi összetétele, az intézet vezetése-és a hallgatók számáékk adott témák biztosítják azt, hogy a hallgatók tudományos témákkal foglalkoznak. Ez a kérdés elég rugalmasan kezelhető. A tudományos diákkörök a tanszék tudományos munkájába kapcsolódjanak s bizonyos réazletfeladatokat oldjanak meg. Ismerkedjenek meg a hallgatók a tudományos kutatás módszereivel, eszközeivel és ezeken keresztül mindinkább a tudományos kutatás területére terelődjék érdeklődésük. Olyan szakkörökben ahol a munkaterv erre lehetőséget biztosit, és ahol a vezetés olyan megfelelő volt,ott az átminősítést javasolták a Minisztérium felé s ez meg is történt. Az I. évben a Szervező Iroda szándékosan nem is javasolt sok tudományos diákköri átminősítést, még olyan intézetek mellett sem,amelyek mellett ^ biztosítani lehetett volna a megfelelő munkát éspedig azért nem, hogy tapasztalatokat szerezzen, mert a Mákköri Szervező Iroda működésének is szűkszavú miniszteri rendeletek alapján kellett indulnia. A következő évben az eddig igen jól működő szakkörök át fognak minősülni tudományos diákkörré. Addigra a kidolgozott szervezeti szabályzat alapján könnyebb lesz a szervezés munkája. Hem fog a Szervező Iroda szervezési kérdésekben szétforgácsolódni,hanem pusztán a diákköri munkák megszerve-