Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. március 18., VII. rendes ülés

• * * Másolat. Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete Szeged,Táncsics Mihály-u.2. Telefon: 46-57• - Bizalmas! - A Bolyai Intézet tantermeinek és tanulószobáinak elnevezése. Kiss Árpád dékán elvtársnak, a kémiai tudományok doktora Szeged. Dékán'Elvtársi A Bolyai Intézet igazgatója, Szőkefalvi-Nagy Béla professzor kartársunk, felvetette azt a gondolatot,hogy a Bolyai Intézet tantermeit, rajiter­­mét és tanulószobait egy-egy kiváló magyar matematikusról nevezzük el. Ezt a gondolatot teljes mértékben helyeseljük, mert úgy látjuk, hogy ez alkalmas arra,hogy hallgatóságunk hazafias nevelését kivaló matema­tikusaink példájával is elősegitsük. Nem értünk^gyetí azzal a móddal,ahogy a tantermek és tanulószobák el­nevezésének kérdését az Intézet igazgatója eldöntötte, sem magukkal az elnevezésekkel. Ugyanis az Intézet igazgatója az elnevezés kérdésében nem hivott össze intézeti értekezletet, hanem, miután velünk erről a kérdésről^ nem hivatalos formában beszélgetett, a helyiségek el­nevezését intézeti igazgatói döntéssel rendelte el, részben eltérően az előzetes beszélgetéseken kialakult megállapodásoktól. Az egyes helyi­ségek nevét a helyiségek ajtajára ki is Íratta. Az intézeti igazgatói döntés szerint legnagyobb tantermünknek neve: Bolyai-tanterem /ebben egyetértünk/} a másik két tanteremé Pejér Lipót­­tanterem és Riesz Frigyes-tanterem$ a rajzteremé Kerékjártó Béla-terem} a tanulószobáké sorra Vályi Gyula-tanulóterem, Grünwald Géza tanuló­­terem, Parkas Gyula tanulóterem és Haar Alfréd tanulóterem. Ezzel a döntéssel - a döntés módjától eltekintve - több okból nem ér­tünk egyet. Hallgatóinkban a tantermek elnevezése ást a hamis látszatot keltheti, hogy Bolyai János között és Pejér Lipót és Eiesz frigyes kö­zött Magyarországom nem történt semmi a matematika terén, legfeljebb Kolozsvárt volt valami matematikai élet, amit a tanulószobák elnevezé­se tükröz. Nem tartjuk helyesnek a tantermek elnevezését élő matemati­kusokról, mégha oly kiváló, világhírű szeretett mestereinkről van is szó, mint Pejér Lipótról és Eiesz Frigyesről, mert szegedi látogatásuk alkalmával /pl. a II. Magyar fflatematikai Kongresszuson/ ferde helyzet állhat elő, esetleg azt is felvethetik,miért éppen ezt a sorrendet vá­lasztottuk közöttük. Különösen nem tartjuk ezt helyesnek, ha az az ára, hogy olyan kiváló és a magyar matematika fejlődésében olyan nagy érde­meket szerzett matematikusokról ne nevezzünk el tantermet, mint pl. Kö­nig Gyula, vagy KÜschák József. Ez megfoszt bennünket annak a lehető­ségétől, hogy az Utaluk képviselt haladó tradíciók példájával fokoz­zuk ifjúságunk hazafias nevelését. Végül azt sem tartjuk helyesnek, hogy a tanulószobák elnevezésében vegyesen szerepel egyetemünk volt professzora és fiatalon mártírhalált halt hallgatója. Ehelyett a többi tanulószobát is helyesebb lenne a fasiszták által meggyilkolt fiatal matematikusokról elnevezni. Konkrét javaslatot az ülésen terjesztünk elő Az elmondott érvek alapján az intézeti igazgatói döntést Dékán Elvtárs­hoz megfellebbfzzük és kérjük, szíveskedjék alkalmat adni arra,hogy helyiségeink elnevezésének kérdését Karunk Tanácsa megtárgyalhassa, an­nál is inkább,mert Intézetünk tantermeit és tanulószobáit nemcsak mi használjuk, hanem azokban más előadások és gyakorlatok, szemináriumok is folynak kari hallgatóink részére. 3.sz.melléklet a jegyzőkönyv 80.pontjához*

Next

/
Oldalképek
Tartalom