Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. január 21., V. rendes ülés
- 2 -hogy Anal. I. -ZI. -bői 30 % , Geometriából 9 %, Algebrából 10 %, Matematika /vegyészek számára/ 7 %• összesen: 56 % volt a bukás. Ezekből a tárgyakból a bukási % nagyobb, mint az összes többi tárgyaké együttvéve. Hozzászólások során Koch professzor ismerteti Írásban beadott jelentését. /Lásd 2.sz.melléklet./ Miháltz : A jelentést nagy érdeklődéssel hallgatta, nagyon hasznosnak tartja, kéri a Kari Tanácsot, hogy ezt a jelentést sokszorosítva mindenki kapja meg, mert annyi tapasztalat van ezekben, hogy minden előadó és vizsgáztató tanulhat belőle. Kalmár professzor: A jelentésben ki van emelve, hogy analitika I.-II.ből történt az összes bukások 30 %-a. Habár sokat foglalkozott úgy az I. mint a II.évesekkel, mégsem Aehetett jobb eredményt elérni. Igen sokan vannak az I.évesek között az átirányítottak, akik semmiféle hajlamot nem éreznek ahhs?,hogy az egyetemen matematikát tanuljanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az átirányításnak semmi értelme nincs, mert igy olyanok kerülnek a matematika szakra, akiknek semmi kedvük ahhoz nincs s a lemorzsolódás veszélye fenyegeti őket. Első kérése az volna, hogy a FŐM. szüntesse meg a matematika szakra való átirányítást. A szakérettségisek átirányítása teljesen helytelen. A szakérettségi intézménye azt célozta, hogy akik a múlt rendszerben nem-tanulhattak, azok előtt az Egyetem kapui megnyíljanak. De a szakérettségiseket átirányítani - véleménye szerint - semmi értelme. Akinek nincs képessége és kedve matematikát tanulni és kényszerítve van, az a múlt hibáit tetézné. Szakérettségist átirányítani dupla hiba. A múlt hibája az volt,hogy nem tanulhatott, a jelené az, hogy nem azt tanulhatja amihez kedvet és tehetséget érez. Tavaly határozott Ígéretet tettek a Minisztériumban, hogy az idén nem lesznek átirányítások. Ennek ellenére - mint a tapasztalat mutatta - az átirányítás idén is megvolt. A másik kérdés a szovjet tankönyvből való oktatás kérdése. Volt egy an- * két, ahol megállapították, hogy a Budapesten alkalmazott módszer skolasztikus, elavult, ezért javasolták tankönyvnek a Grebencsa-Novoszjolov szovjet könyvet, mert ez biztosította a fejlődési lehetőséget. Az volt a célkitűzés, hogy próbálják saját módszerüket a szovjet tankönyvhöz alkalmazni. A javaslatot a Minisztérium is elfogadta, ennek ellenére kiderült, hogy Budapesten az előadó a saját tankönyvét tankönyv formában használja, tehát nem is próbál a szovjet tankönyvhöz közeledni. Óriási előaye van azzal, hogy saját módszerét és saját könyvét alkalmazza. Javasolja a Grebencsa-Novoszjolov szovjet könyv lefordítását. Ez a könyv teljesen absztrakt. Fokozta a nehézséget, hogy a hallgatók tankönyvből és jegyzetből is tanultak egyszerre. Nem hagyható figyelmen kivül az intézet káderhiánya sem. Az OLV. 4 állást engedélyezett a Bolyai Intézethek, 9 embert nevezett meg az intézet azok közül a középiskolai tanárok közül, akik alkalmasak lettek volna arra, hogy az Egyetemhez kerüljenek. Sajnos, egyiket sem sikerült megkapniok. Fokozta a nehézséget Szerényi Tibor és Rábai Imre éveleji katonai szolgálata is. Menetközben kellett a gyakorlatokat átadni s a gyakorlatvezetők személyében beállott változás sem gyakorolt jóhatást a tanulmányi eredményekre. Tapasztalt olyan jelenséget is, hogy a jó évközi eredmények folytán a hallgatók elhízták magukat. A póttanulókör beállítása olyan kritikát vont maga után, hogy a hallgatósággal való túlsók foglalkozás miatt lesz rossz eredmény. Ehhez még hozzájárult az I. éves hallgatók részéről a matematika lebecsülése. A Kállay-csoport a vizsgaidőszak elejére kérte analízis vizsgáját, Karácsonyra a hallgatók hazamentek s az eredmény : 25 ember közül 9 bukás. Ennek a csoportnak a politikai összetétele sem megfelelő. A fizika-matematika szakosok
