Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. december 17., IV. rendes ülés
A* ü»sz.melléklet. Jelentés a Módszertani Bizottság I.félévi munkásságáé-1. Karunk Módszertani Bizottsága eddig három ülést tartott., az első ülésen elkészítette munkatervét, mely s z er intkonzultációk problémájának megtárgyalása, a folyamatos tanulást ellenőrző dolgozatok eredményeinek állandó ozemmeltartása, kiértékelése, a bevezető fizikaoktatás problémája a különböző szakokon, átfedések ki • küszöbölése, óralátogatások és ezek eredményeinek kiértékelése, az uj vizsgarend megbeszélése, előnyeinek tudatosítása less a Bizottság feladata. Mielőtt a végzett munkáról beszámolnék, örömmel jelentem, hogy a Kivi. által kiirt módszertani pályázat első diját melynek tárgya az első évesekkel való foglalkozás, különös tekintettel a szakérettségisekre - voltj Karunk két tagja: Szalay László docens és Letskeméty István aspiráns nyerték. Különös Öröm ez számunkra, mivel mind a két pályadijnyertes Karunk volt hallgatója, kik kiváló módszertani készültségüket kétségkívül Egyetemünkön, közelebbről karunkon nyerték. A konzultációk problémáját aktuálissá tette a debreceni egyetem átirata, melyben hozzászólást kér a konzultációk kérdéséhez, A Bizottság alapos vita után olyképen döntött, hogy, mivel a konzultációk a gyenge hallgatók megsegítését és a'kiváló hallgatók tudásának elmélyítését vannak hivatva szolgálni, a konzultációnak a következő formáit tartja szükségesnek bevezetni: 1./ Egyéni konzultációt, melyet az egyes tárgyak előadói,illetőleg a gyakorlatvezetők tartanak, akik a hét egy vagy két lebögzitett óráját jelölik ki erre a célra s ezt a hallgatósággal az előadáson közlik és ajtójukra kiirják. Sz a konzultáció* lehet önkéntes, mikor áthallgató valamilyen, számára nem világos problémájára óhajt az előadótól felvilágositást nyerni, de feltétlenül szükséges, hegy az önként nem jelentkezőkre is kiterjedjen. A konzultációra behívhatunk ne hány hallgatót, eleinte főként a szakérettségisemet., igy közelebb. . kerül a hallgató az előadóhoz és szívesebben mérési fel később önként is a konzultációs órákat. Kivánjuk meg, hogy mindenki hozza magával jegyzetét. Ellenőrizzük, hogy mindenki rendesen vezeti-e, konkrét példákon mutassunk reá a hibákra's vezessük rá a hallgatót a helyes jegyzetelés módszereire. A beszélgetés a szakmai dolgokon túl terjedjen ki a hallgató szemé lyes problémáira is /szociális helyzet, más tárgyak iránti érdeklődés, csoportjához való viszony, állásfoglalás aktuális közösségi problémákkal szemben, stb./. Ez utón komoly nevelőnunkát fejthetünk ki. Kivánatos, hogy az előadók a félév folyamán egyszer minden hallgatójukkal beszélgessenek. Ahol erre a nagy létszám miatt nincsen mód, ott az előadó a gyakorlatvezetők segítségét vegye igénybe. A jó hallgatóknál a konzultáció fő célja ösztönzést adni az elmélyültebb munkára, ráirányítani a figyelmet a szakkönyvekre, folyóiratokra, az előadással összefüggő, azt kiegészítő problémáké , ezek tanulmányozására. Be lehet rendelni egyéni konzultációra az ellenőrzés !visszakérdezés dolgozat/során gyenge eredményt mutatott hallgatót azzal a határozott kívánsággal, hogy abb^l az anyagrészből, melyből nem kielégítő eredményt mutatott fel, számoljon be. Ebben az egy esetben szabad \
