Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. december 17., IV. rendes ülés

zet az, hogy a hallgatók csak lakásnak és nem otthonnak tekintik az intézményt, nem-kapcsolódnak be a kollektiv munkába. Egészbenvéve itt van a legrosszabb helyzet! Az Egyetemi Tanács tagjai egyhangúlag foglal­tak állást amellett, hogy Perbiró professzor jelentését minden intézet­vezetőnek látni kell, hogy az ifjúság tényleges helyzetét megismerjék. Horváth János jelentéséből látszik, hogy kiszállt a diákotthonba. Áz volna a lényeg, hogy tanszékeink fontos ügynek tekintenék azt, hogy az oktatásukra biz ott hallgatóságot otthonaiban is meglátogassák. Saját intézetemben már megbeszéltük, hogjy ki, mikor, kikhez látogasson el. Javasolja, hogy a látogatások legyenek minél gyakoribbak, és hogy min­den professzor vállaljon egy-egy látogatást a diákotthonokban, mert ba­­nek komoly,erkölcsi súlya van. A hallgatóság érzi professzoraink segi­­tő kezét és szándékát. Dékán:A Közoktatásügyi Minisztérium a diákotthonokkal kapcsolatos le­iratában a következőket rendeli: "A vizsgaidőszakban fokozottabban kell ellenőrizni a diákotthonokat és biztosítani kell a zavartalan tanulás lehetőségét, a helyi viszonyoktól függően szigorú napirendet kell megállapítani a diákotthonokban és szi­­lenciumot kell bevezetni. Gondoskodni kell a diákotthonok megfelelő fűtéséről. A vizsgaidőszakban a dékánok és a tanulmányi osztályok fokozottabb mér­tékben ellenőrizzék a diákotthonok fegyelmét. Ugyancsak fokozott mérték­ben kell megszervezni az oktatószemélyzet részéről a diákotthonok láto­gatását, a hallgatók segitése érdekében."**1 Kéri a professzorokat, jelentsék be a aékánnelyettesnek, mikor»akarják a di- 1 ákotthonokat meglátogat;ni? Koch professzor: a Módszertani bizottság nevében köszöni Fodor prefesz­­szor hozzászólását s azt kéri,hogy mint Rektorhasson oda, hogy a kéz-_ detnek legyen folytatása s a diákotthonok élére mielőöu egy jó nevelő tanárt jelöljön.- v , _ ' ' u '. . * Grasszelly: A Szakszervezeti Oktatási bizottság nevében megjegyzi, hogy foglalkozni kell még a kollégiumon kivül lakó hallgatókkal is, hogy kik, milyen körülmények között; laknak? Ezt az ellenőrzést; az Okta­tási bizottság utján óhajtja a ^zakszervezet megoldani. Abrahám professzor: Perbiró jelentését megdöbbenéssel olvasta és nem gondolta, hogy ennyi baj van a diákotthonainkkal. Általában amiket ja­vasolni akart, azok már részoen megoldódtak. Mindezeket a problémákat amelyek a diákotthonban fennállnak, városi tanácsosi beszámolója alkal­mából ismertette. Emlitette a rossz világítást is, meg is jgérték,hogy intézkedni fognak. Helyesli, hogy a diákotthonok élére pedagógusok ke­rül jenek* s azt, nogy a professzorok hallgatóikat meglátogassák. Fodor professzor: Grasszelly hozzászólását nem érti az Oktatási bizott­sággal kapcsolatosan. Helyes, hogy a Szakszervézet kezében tartja a problémát, azonban ezt nem lehet csak teljesen a Szakszervezetre bizni. Mégis csak az lenne a helyes megoldás, hogy a professzorok,az oktató­­személyzet ellátogatnának a diákotthonokba. Nagyszerűen kiegészithetné - a szakszervezet munkáját a Kari Tanács is, mert az lenne a helyes,hogy a Kari Tanács úgy ossza be - a professzorok önkéntes jelentkezése alap­ján - a diákotthonok látogatását, hogy a üzakszervezet minden tagját mozgósirani tudja, a Szakszervezet és a Dékán megbízhatna. Grasszelly /

Next

/
Oldalképek
Tartalom