Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. november 9., III. rendes ülés
2. s z .me I Lék let a jegyzőkönyv 39.pontjához. LIáso Lat. Szegedi Tudomány egy etem Földtani Intézete Szeged .Táncsics MiháLy-u.2. Tel.: 48-62.------239/1951/E.F.I. sz .— Szegedi Tudomány egyetem Természettudományi Kara Dékánjának.------A biológia-szakos tanár jelölt hallgatók ^ földtani tanulmányi e redményeinek hiányosságára vonatkozólag az alábbiakat A^K)l^ia-földrajz és biológia-vegytan szakos hallgatók először 1949/50. tanévben hallgattak föIdtani'"tárgyú előadást egy féléven át heti 2 órában, "földtani a lap ismeretek" cicién. Ebből az előadásból az akkor érvényben volt rendelkezés szerint kötelező kollokvium nem volt. önkéntes kollikváLó pedig egyáltalában nem jelentkezett. Ein iát t a hallgatók az előa-; dást nem"vették Komolyan, fölösleges megterhelésnek tartottak az előadást egy pár kivétellel nem Jegyezték, sőt nagyrészt oda sem figyeltek,több esetben észreváttem.hogy olvasással, sőt'kötéssel töltöttén: az időt előadás alatt. Időnként feltett- kérdezések utján arról győződtem meg,hogy az előadásból majdnem semmit sem értettek, illetőleg jegyeztek meg. Az 1950/51 .tanévben a tanterv III.éves hallgatók részére irt elő heti 2+1 órás előadást egy féléven át, "a föld és az élet története" cimen. Ekkor már kötelezővé volt téve a kollokvium* az előadásokon többnyire jegyeztek is azon-kivül ag intézetben előállított minden 2 hallgatóra 1-1 jegyzetpélaármyaL is elláttam őket. Sokszorosított jegyzet a hallgatók kis létszáma miatt- a Tanulmányi Osztály véleménye szerint nem volt szükséges . Az előadás célja a biológiai előadásokon megismert jelenlegi élővilág múltjának fö la tani tényezők által irányított kifejlődésének megismerése volt. amit csak a Föld történetének megismerése a lap ián, lehe t nyújtani. Ezért a tematikát úgy állítottam össze Jiogy rövid általános földtani bevezetés után a földtörténet következzék, ebben a szellemben készült a jegyzet is. A félév folyamán végrehajtott ellenőrző kérdések alapjan azonban mindjobban kiderült, hogy az' előadott f ej Ld törté ne ti anyagot a hallgat tók nem értik, mert semniféle kőzettani és általános földtani alapisnEretük nincs, különösen a vegytan-biológia szakosoknak, akik földrajzQt sem hallgattak, a földrajz szakosoknál jobb volt a helyzet, mert általános termesze ti földrajzot hallgattak. Emiatt az egész tanmenetet át kellett alakitani és kezdeni kőzettani és általános földtani fogalmak megismertetésével é3 csak kb. a félév közepétől kezdve lehetett a tulajdonképpeni történeti földtant kezdeni. így a történeti földtanra nagyon kevés idő maradt, azt a félév második felében heti 2 órában csak igen kivonatosan lehetett ismertetni. Tantervet megállapitó értekezleteken két alkalommal,is indítványoztam hogy a biológia szakosok részére tartandó földtani előadást emeljék fel két félévre, az első félévben általános földtant, a másodikban történeti földtant kapjanak a hallgatók. Kindkét indítványom azonban eredménytelen maradt. Az első éves biológusok részére két félévén át ásványtant irt elő a tanterv. A jelenlegi, 1951/52. ban ir elő " jti hézsegeket sze, Hogy évi tanterv valamivel kedvezőbb,mert heti 3-fi órá, , .. földtörténet" cimü előadást, 1 féléven át. A tantervet a tárgy budapesti eloadojavalrDr.Koch Nándorral megbeszéltük, ő ugyanazokat a ne“ tapasztalta mint én, úgy, hogy a témátikát úgy állítottuk ösz. felevnek kb. 1/3-aban Legyen kőzettani és altalános földtani bevezetes és 2/3-aban földtörténet, a minisztérium ezt a tematikát fogadta el. Ilivel ezt most a félév kezdetétől fo^va követjük, remény van ra hqgy ez idén a biológia-szakos hallgatók a földtörténetből legalább olyan áttekintést fognak nyerni, amit az altalános rész alapján meg is értenek. Ezt a tantervet sem tartom azonban kielégítőnek, hanem ismételten indítva-
