Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. október 9., II. rendes ülés
munkaterületén dolgozó szakintézeteit látogatta, nem, kell magyarázni, hogy milyen haszonnal, milyen sok jóleső érzéssel, milyen fokozódd munkakedvvel, hasznos tapasztalattal tért onnan vissza a hazai falak kozó, különösen akkor, ha előbb itthon igyekezett k ia laki tan ia, magából a jól tájékozott és jól képzett szakember típusát. Egy ilyen látogatás megnövelte az öntudatot,megerősítette az alkotás szeretetét, megindította a „ kezdeményezést, erőt es eszközöket adott a hibák kijavítására és magon- * tatta a horizont szélét, amelyet ugyan soha el nem erünk, ,de amelyhez fáradhatatlanul törekszünk magunkban a az eljövendő generációkban. 4. Hangsúlyozni kívánom, hogy tapasztalatcserére mindig csak/olyan emberek menjenek, akik már a saját intézetükben dolgoztak és látható jelét adták annak,hogy úgy a tudományos,mint az oktató vonalon megállják a helyüket, Az ilyen látogatásokból az egészen kezdőket hagyjuk"ki.mert ezek még kelLő tudással és öntudattal nem rendelkeznek,a kellő kritikához alapjukjnincs s igy erősen hajlamosak arra,hogy azt,amit más csinál,mind jétiak lássák s a pillanatnyi hatások alatt az otthoni értékekről teljesen megfeledkeznek. t c 5. A fenti szempontok figyelembevételével javas lom, továbbá azt,hogy az egyes szakcsoportok hallgatói, ha nem is teljes szómban mert nagyobb tömegek nehezen mozgathatók, közel az év végéhez valamelyik intézeti segéderő vezetéséve 1, 'aki úgy az oktató,mint a tudományos vonalon kellő súllyal rendelkezik, látogassák meg a testvér egyetemek valamelyikét, ott nézzék meg az ugyanazon vagy hasonló értelemben aolgo zó in té z eteket ^hallgassák meg az előadásokat, vegyenek részt a gyakorta tokon, konzultációkon, beszélgessenek az intézetek dolgozóivá,!, a csoportvezetőkkel és a hallgatókkal olyan mértékben,hogy a kellő alapjuk legyen az összehasonlításra s az eredmények tárgyilagos mérlegelésere. Ezt annál is inkább szeretném hangsúlyozni,mert mar múlt évről némi tapasztalattal rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy az ilyen látogatások hasznosak eredményesek s a fiatal káderek fejlődése szempontjából szinte e lengedhe tét lenek. f c 6. Javasolom továbbá, hogy a testvéregyetemek intézeté közöljék egymással tudományos érdeklődésüket, terveiket, munkaprogramjukat, a Kivitelezéshez szükséges elgondolásaikat, irányukat és módszereiket, továbbá munkar fegyelem megszilarditására vonatkozó intézkedéseiket, és mindazt, ami intézetükre jellegzetes, mert ezzel indítást adhatnak esetleg más,olyan intézeteknek, ahol kevesebb a meglátás, egyszerűbbek a problémák és a helyben járás esetleges veszedelme kisért. 7. jxz egyes,egyetemek szakrpfesszorai a tanszékek meghívására tartsanak vendége Leadásokat a meghívó" intézet dolgozóinak, esetleg speciális kutatási területeikről, az intézet egész asszisztenciájának/ esetleg hallgatóságnak a jelenlétében. Ezzel modot adnának,arra hogy az egyetemek hallgatói ne csak hírből, vagy Írásaikból ismerjék a hasonló területen működő egyetemi prof es szór okát, hanem kerüljenek vele személyes kapcsolatbaámásreszt pedig legyen legalább évente egyszer alkalmuk olyan területről is tájékozódni, amiről otthon nincs módjukban közvetlen ismereteket szerezni. Manez áll a docensekre illetőleg a segédszemélyzet minden tudományos atás okkal foglalkozó tagjára is. 8. Adjunk módot arra,hogy az egyes rokon intéz etek tanársegédei, gyakornokai akik esetleg olyan specialis feladatok felé orientálódnak,ami az^ó intézetü ben nem fut "bele a főirányba, hosszabb vagy rövidebb időt tölthessenek más egyetemek hasonló feladatokkal dolgozó intézetében,szóval legyen meg kölcsönös csere intézménye két-három egyetem intézetei között. Nincs kétségem aziránt, hogy az ilyen csere lehetőség, illetőleg maga a realizált cseré sok fiatal kutatónak adja meg az indítást és jelöli meg az utat,amely szép eredményekhez vezet. Általában legyen gondunk arra,egyeteme ink között szűnjön meg uralkodni, "az én házam az én váram" ma.már elavult és időszerűtlen jetsziva. Érvé-
