Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. október 9., II. rendes ülés
származék keletkezik. A transz vegyület átalakítása cisz módosulattá a N-monoacy 1-szarmazék thionyiohloriddál való kezelése utján játszódik le. A szerző kiderítette, hogy a reakció korántsem egyirányú mint azt egyes amerikai kutatók állítják, hanem jelentős mennyi segben 1-pheny I» 1-cnlor ős 2-amino-propanol-3 is keletkezik. Ezt oly módorTiehe tett' elérni hogy a.vegyületeket katalytikus hvdrogénezés utján phenylalaninollal hydrochloridda alakította. Az a vegyület a Karrer által más utón nyert pheny lalaninoihlal minden tulajdonságában azonosnak bizonyult. A vegyület térszerkezetének bihonyitasc.t is megkísérelte a szerző' és itt igái érdekes eredmények re jutott. Katiumacett hatására, nem az acetoxy csoportképül be a molekulába, hanem só sav hajad ki és egy etylenimin származék ke létke zik. Ennek ■felhasználása a Chloromycetin készítésénél valószínűleg ugyancsak lehetséges less. Ezután a mel lékreakciok tisztázása után látott hozzá a szerző a kapott pisz-amino-diol származék dichloracetylezéséhez. Ezt a munkafolyamatot az idézett amerikai szerzők nem tudták megvalósítani, a pályamunka szerzője azonban sikeresen megoldotta a feladatot oly módón, hogy egészen uj módszerekkel lúgos közegben dichlorecetsav-metnylesterrel kezelte- az erninodiol sósavas sóját.,Sár kezdetben az h-aofí származék nem kristályosodott, azonban acjfl vándorlása utján sikerült a megfelelő aminoestersőt kristályosán nyerni. Ebből a vegyül étből ’ nátriumhydrocarbonát tál immár kristályosán nyerték a saymódosulato't. 2 vegyület diacetyl származékát' is elkészítette maid mmgpitrálta. Ezen túlmenően megoldotta a vegyület részleges monoacetyíezéset is. Ez a vegyület ugyancsak ismeretlen volt a szakirodalomban és fontos kulcsanyag a clU or any cet in még egyszerűbb Magyarors zógon először kidolgozott uj szintézisének, a vegyület” nitrálása a pályamunka által kitűzött célok közül a legutolsó, az'egész kísérleti tanulmány dimenziója tekmietében felér egy régi dokgori disszertációval, amellett a munkacsszamoló preciz és alapos kémiai' isme retekre vall. a megdr-S stílusa kifogástalan” és a tudományos nyelvezetnek teljes mértékben megfelel. Mindezek alapjan a pályamunka szerzőjének felemelt pályadijban és külön dicséretben való részesítését javasoljuk." "Szeresd a könyvet, a tudfts forrását" je ligéjü pályamunka bírálata. A festi jeligéjű pályamunka a szimpatol uj gyakorlati szintézisének kikásór letezesével foglalkozik. Beveztesében részletesen ismerteti a szimpatol toimetikus hatású aminoaikoholos szintézisének módszereit, majd kifejti, hogy mi tette szükségessé kísérleteit. Ez%. ponton stílusa egyenetlenbe válik és nem latszik me £ világosan, ,hogy milyen népgazdaságig jelentőségű kérdés volt, amelynek megoldására vállalkozott. Munkája nyomán sikerült a szóban forgo eljárást 20]S-ról 40-45,/o-os hatásfokúra ielemelni. Ezzel komoly munkát végzett a szerző és a pálvadijat a téma gyakorlati jelentősége miatt feltétlenül megérdemli. A munka' összeállítása azonban bizonyos sietséget árul el és .érdekes módón nem a kísérleti, hanem az elméleti leírásban tükröződik. Éppen ezen hiányossága miatt nem,tudjuk felemelt p41y aduiban való részesítésre javasolni a pályamunkát, bár jelentősége az átlagot meghaladja." "Deu te rium- tarta Irau- című organikus vegyületek készítési módjai paly arnunka' tnriHartäT"' es f eIhasználása A modern szerves kémiai kutatásban egyre nagyobb szerepe van a radié-aktiv izotopok, valamint a deuterium alkalmazasanak. A szegedi egyetem szerves kémiai intézete több finomszerkezeti problémája is csali ezekkel a módszerekkel oldható meg véglegesen. Éppen ezért a pályamunka Írója alappsan atnlhn 1 rr,o TTQ 1 1/Or.OÖAl Clf Aű CJf7Ű műC! IíSIHÍSIÍ S ZElli** _ lehet itt It tanú Imászeren-, w tat mutató jellegű cikk. Munkáját a Bevezetés után a következő feiezetekre osztja; a szerves deuterium vsgyületek előállítása; a deuterium tartalmú szerves ve-
