Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. június 27., IX. rendes ülés

woo

Mindeme sokoldalú elfoglaltságaiméIlett az egyetemen részint a gyógyszeré 8 zhal Igátok, részint a tanárjelölteknekIcari megbízás alapjan előadásokat és gyakorlatokat tartott* A hallgatóság tanulásának n&gk annyitese érdekében számos jegyzetet készített, ad t legutóbb Növéiytah^ Prak» tikiig 25 ív terjedelmű egyetemi tankönyv megírására kapott megbízást Sárkány Sándor egyetemi tanárral együtt. Beadványában részletesen fog» L&Lkozik azokkal a munkaterületekkel amelyeken kinevezése esetén intenzivebben akar dolgozni* Különösen fontosnak tartja a jövőben az flmélet es gyakorlat fojpzottabb, kapcsolatainak kiépít eset és' a,megfelelő azakkaclerek nevelését. Beadványában felsorolja eddigi tudományos dolgozatait*

Mdig 15 megjelent dolgozatáról ad rövid ismertetést. Eme 15 dolgozat közül 10 kisebbjelentoségü xylotcsaiai dolgozat. 3gy dolgozata: Adatok a Kőrösök phytopseudoplanktonja isme rőtéhez q. amelyben a bőrösök mikro vegetáló javai, illetve azok évszakonkénti váltakozásával foglalkozik.Sz a dolgozat amely tu la jdonkópen doktori dolgozata, nem nevezhető szorosabb értélembenvéve élettani dolgozatnak inkább aystematikai felaopolfisnak.Ugyan ilyen természetű: Gsikszentirare - Büdösfürdő SHo-s forrasainrk növenyvilá -i joe lyet a szerző ugyancsak oekologiai megfigyeléseknek minősít. / 7 old/. Jelentősebb pollenanalytikai dolgozata: A Hargita két tőzeglapjának vitágpor elemzés e,o.,min tégy 40 oldalas tanuhiánya, “amelyben erdélyi két érdekes tőzeglápjnnak pollenaaalysisót adja. Ennek eredményeit Po^a cluji egyetem botanikus professzorit ia elismerte.

Szorosabb értelembenvéve növényélettani dolgozata a pályázónak eddig kettő jolent meg. Az egyik: Die Wirkung der Beleuchtung auf den,Zeitpunkt der Blütenbitdung /tu yld/» ebben a dolgozatában a mus^á^virá^tépzését tanulmányodba, a megvilágítás különböző fokaiban. - A második fontosabb élettani dolgozata: Data on the problem of Photoperiodism c. amely a Hungária Acta Bidogica Vol. 1 No 2.számában jelent meg/lS.old./Jrégjelenés alatt van egy kissé, hős szab hjlélegzetü /31 pépeit old/: Néhány burgonyafajta nyugalmi állapotának megrövidítéséről c. dolgozEt^., , amely témánál,megvizsgálását az Akadémiátólücapta. Erről szóló előadását az

akadémián 1952, luniua 27-én tartja meg. Ebben a dolgozatában,a üszenkó által kidolgozott nyári burgonya másodszori vetésének problémáját próbálja megp Idán i.

az utóbbi 3 határozottan növényélettani dolgozatán kívül rég néhányt említ meg, ^melyet a k;''Zd jövőben“kivan kidolgozni s amelyekhez az anyagot részben mar előkészítette és össze is állította. Ezekrel természetesen csak akkor lqhet véleményt mondani, ha azok kísérleti eredi^ónyeit valamilyen tudományos egyesületben ismerteti, vagy pedig tudományos folyóiratokban megjé lennek.

A fentiekből tehát az tűnik ki, hogy °zalai István a botanikának különböze ágaiban dolgozott kezdetben és csak az utóbbi időben tért at,komo-, lyabban a növény-élettani problémák felé, A növényélettan területén tehát még nem mutatott fel olyan eredményeket amelyekből kétségtelenül kitűnnék, hogy egy növényélettani intézet professzora a leendő kadem evei es, szempontjából egész biztosan eredményesen működnék. Szagai Istvanban.ketségteiénül jé képességek vannak, jó előadó, ,de rég,nem sajátította el mindazokat a, lelléiájket, amelyeket egy növényélettani intézet» professzorától a tudomány megkíván. lieg vannak benne azok a képességek amelyek ot később egy professzori állas betöltésére alkalmassá teszik. Éppen ezért tisztelettel azt javasolom, hogy Isalai Istvánnak fanszékvezető docrasi Minőségben adjuk mega lehetőségét annak, hogy .további tudományos műnké*3aga es eredmény es k id. era eve lés i munkája alapján később mint professzor írnTködhessék.

Szeged, 1952. junius 25-én. . Dr.Greguss Pál s.k.

A másolat hiteléül: iz eged, 1952. julius ?-én. ^w^gépiró.