Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
11 rvi mikor és miért voltam ideges, nagyon meg volna lepve a t. Kar, hogy nem voltam erélyesebb.- Ami az önkritikát illeti, az hiányos az intézet minden tagjánál. Felesleges volt Benedek Évánál ezt kiemelni. 0 volt az egyetlen, akire minden oktatási, kutatási és adminisztráción feladat elvégzésében számíthattam.- Az erős kéz hiánya miatt inkább engem illet kritika. Tudniillik Prinz professzor adminisztrativ és oktatási tekintetben, tudományos vonalon rám ruházta a dolgok vitelének egy részét. A passzivitásba vonulásomat nem jelentettem be Prinz professzornak. Ma tudom csak megállapítani, hogy evvel hibát követtem el. Kétségtelenül részemről sok hiba merült fel és ezekért kénytelen vagyok vállalni a felelősséget. Tury: A tényleges helyzet az, hogy a földrajzi intézetben komoly értékű munka folyik. Azonban az intézet munkáját zavaró motívumok hátráltatják. Azekre segítséget szeretnék javasolni. 1. / A Földrajzi Intézetben meglevő hibák fő oka Pálmai adjunktus személye, aki párttag voltát hallgatólag presszionál-ésra használta fel,hogy óraszámát növelje. Azen a vonalon egészségtelen, barátságtalan légkört teremtett az intézetben, amely végső fokon a hallgatok tanulmányi eredményére hatott ki hátrányosan. A mellett Pálmai adjunktus a maga számára órakövetelések kiprovokálásával erején felüli megoldatlan feladatot vállalt magára, ami miatt tudományos munkát nem végez. Az intézetvezető és Kar dékánja közös beszélgetésen tárja fel hibáit segitő szándékkal. 2. / A kari határozat anyagát Dékán javasolja intézeti megbeszélés anyagául . Koch professzor: Agy bizottság, amely elsőizben kerül be egy intézetbe és az intézet helyzetét nem ismeri és a jelentését bészélgetésekből kénytelen megállapítani, esetleg egyes beszélgetésnek nagyobb jelentőséget tulajdonit. Éppen ezért kiemelem, hogy a jelentéssel csak segiteni akartunk a helyzeten, azért tártuk föl a helyzetet. Pécsi: a földrajzi intézet munkáját részben látogatások, részben az itt elhangzott beszámolók alapján ismerem s az alapon szeretnék javaslatot tenni. Az nem lehet, hogy az egyetemi oktatás az óraelosztás következtében olyan kezekbe kerüljön, akik azt nem tudják megoldani, és ez nivócsökkentést idéz elő. És éppen a földrajz olyan ágai, amelyek a földrajz gerincét alkotják, nem olyan kezekben voltak. így például az álta - lános gazdasági földrajz, általános természeti földrajz.- Elvileg szeretném felvetni, hogy a következő félévben a tanszék oda hasson, hogy az órák a legmesszebbmenően az egyes előadók felkészültsége szempontjából legyenek elosztva. Így gondolok arra, hogy Prinz professzor az általános földrajzot, geomorfológiát adja elő. Ugyanigy Wagner is, aki jelen félévben nem azokat az órákat látta el, amelyek elsősorban őt illették volna, elsősorban csillagászati földrajzra gondolok. A KM elgondolása az, hogy az elméleti órákat lehetőleg a legnagyobb mértékben docensek adják elő, s csak esetleg kisobb elméleti órákat az egyéb tanszemélyzet. A kádertervet e szerint készítettük el, hogy az elméleti órákat legnagyobbrészt szakemberek, professzorok és docensek lássák el. Nekünk népgazdaságilag oda kell hatnunk, ilyen differenciák ne forduljanak elő, hogy egyesek kötelező órán felül ilyen sok órát vállaljanak. Lehetőleg egyenletesen kell kiosztani az órákat. Az fontos kérdés, mert máskép nem léphetünk fel újabb követelésekkel. A normabizottság azt fogja mondani, hogyha vannak professzorok, akik 18 órát tudnak ellátni, hogyan lehetséges, hogy mi 8 órás normát követelünk. A többi javaslattal, amit a bizottság és Tury elvtárs mondott, egyetért. Az intézetnek sok elméleti órája miatt javasolta a KM és az intézet is, hogy két tanszék legyen, ugyanakkor a két tanszék vezetője ezt a 40 elméleti órát nem fogja tudni ellátni. Azért javasolom, hogy a Kar tovább vigye a KM felé,hogy az intézet további káderekkel legyen ellátva, olyanokkal, akik már ezen a
