Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1951. november 28., II. rendkívüli ülés

AUL

biztosítani. Az ülésszakok egy hónapig tartanak és az A.7.B. a vizsgázók számához mérten tartja üléseit.

Az 1951-52-es évben az államvizsga ideje 1952.szeptember hó . U.i. a hallgatóknak az államvizsgára való felkészüléshez fwegfelelő időt kell biztosítani. /A Szovjetunió egyetemein és főiskoláin az utolsó/ö-ik/ év második feliben a rendes vizsga időszakban folynak le az államvizsgák is. A vizsgák megkezdése előtt hónom hónappal már nincs előadás és“az ' allamvizsgat megelőző vizsgák is befejeződnek. A három hónap alatt csak ismétlő előadások és konzultációk vannak, hogy a hal Igátoknak megkcnnyitsék a felkészülést.

Az utolsó év végén azpkból a tárgyakból is kollokválnak a hal Igát ók, amely tárgyak az államvizsgán is szerepelnek.

A szakdolgozatok cimét a határidő előtt legalább 1 évvel kell a hallgatókkal közölni.

Állami Vizsgáztató Bizottság:

Az államvizsga- lefolytatására az A.V.B.-t kell kijelölni egy évi időtartamra .minden karon, főiskolán annyi A.Y.B-t kell szervezni,ahány féle szakképesítést ad a kar ^főiskola/. Amennyiben az azonos szakképesítést szerző vizsgázók száma egy évben a 200-at meghaladja, több Ä.V.B* t is lehet szervezni.

Az AYB. elnökét az illetékes miniszter nevezi ki az ei más egyetem/ tanárai és docensei, vagy kutatóintézete a termelés és az államapparátus megfelelő területein dolgozó s zak emberei közül.

t

igyetem, /esetleg ;k vezetői, valamint

Az A.V.B., tagjait Aettőt/,a rektor jelöli ki a dékán javaslata alapján a vizsgatárgyat előadó tanárok és docensek közül. A Marxizmus-len inizmus vizsgáztatójára a központi marxista-tanszék vezetője tesz javaslatot a rektornak. A rektor és a dékán hivatalból tagja az i-.V.3-nek., de nem köteles minden ülésen résztvenni.Az államvizsga az A.V.B.ayilt ülésein folyik. A vizsgázókat úgy kell beosztani, hogy egy vizsgázóra vizsgatárgyanként 1/2 óra számitanao.

A vizsgajegyek megállapítása, vizsganaponként az A.V.B. zárt ülésein történik.Az A.V.B. üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az államvizsga minősítése.

Aki az államvizsgán minden tárgyból jeles eredményt ért el és előző szigorlatainál: eredménye jeles, vagy ja, kitüntetéses oklevelet kap./A Szovjetunióban is hasonló az államvizsga minősítése./

A kitüntetéssel végzett hallgatók államvizsga bizonyi tvány ában ezt a tényt külön ki kell emelni. /A Szovjetunióban a kitüntetéssel végző hallgatók úgynevezett vörös szélű diplomat kapnak./

Az államvizsga bizonyítványban kitüntetésesen kívül más minősítés nincs, . de a vizsgatárgyak eredményét fel kell tüntetni a diplomában.

Az államvizsgát az utolsó év után megállapított vizsgaidőben de legkésőbb a tanulmányok befejezésétől számított 1/ esetleg 2 / éven belül kell letenni .

Aki ezt elmulasztja, illetve,a sikertelen államvizsgát nem ismétli meg eredményesen, nem kap diplomát, hanem csak igazolást arról, hogy az egyeteme t /Tőiskolái/ elvégezte és csak szakmájának megfelelő alacsonyabb ce-