Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. június 26., X. rendes ülés

yr,­^3 *S£-oo-1-:523/l94?_-^C-sziri_. TISZTELT KAR ! Dékán ur 497-2/1949-50.ttk.számú átiratában felkért, hogy Dr. KISS JÓZSEF adjunktus magántanári habilitációs ügyével kapcsolatban ír. Gerecs Árpád magántanár­ral együtt, nevezett tudományos munkájának szakmai bírálatát elkészítsem. Dr. Kiss József Karunkon a 1' Nitrogéntartalmú szénvegyületek " c. tárgy­körből kéri a venia legendi megadásét.nKarunk 1950« április 24.-én tartott VIII.ren­des kari ülésén dr. Kiss József folyamodványát alaki szempontból meg­felelőnek találta és nevezettet személyi szempontból a magántanári képesítésre al - kaimásnák nyilvánította. Jelentésemet és véleményes javaslatomat az alábbiakban adom meg. Életrajzi adatok. Dr. Kiss József 1919.július 29-én Szegeden született. Édesapja fazekas­mester, majd később városi vámőr, édesanyja dohánygyári munkás. Középiskoláit a szegedi Klauzál Gábor reálgimnáziumban végezte 1931-től 1939-ig* ugyanitt tett érett­ségi vizsgálatot. 1939-től 1944-ig egyetemi hallgató. Doktori disszertációját Vinkler Elemér magántanár vezetésével készítette. 1945»fehruár 13.-én summa oum laude ered­ménnyel doktori szigorlatot tett szerves kémiából, mint főtárgyból, továbbá általá­nos és szervetlen kémiából, valamint kísérleti fizikából. 1944.szeptember 1-től dij­­$|j|r.an gyakornok, 1?45. február 1-től dijas gyakornok, 1948.március 1-től tanársegéd, "19'5Ö.április 15-i hatállyal adjunktus. 1945-ben megnősült, egy gyermeke van. ír. Kiss József 1945 őszétől kezdődően munkatársam. Ettől az időtől kezdve tevékeny részt vesz az intézet tudományos munkásságában és mind a stereoche­­miai vonatkozású kutatómunkában, mind pedig a gyógy3zerkémiai vonatkozású témákban sok és eredményes kísérletet végzett. Loktori disszertációján kivül 17 tudományos dolgozatot mellékel magántanári habilitációs kéréséhez, valamint két szabadalmi be­jelentést, ill. megadott szabadalmat. A dolgozatok közül 16 világnyelven /angol, orosz/, ezek közül 11 nemzetközi nyilvánosságú kémiai folyóiratban, 5 ^edig részben a Hungarica Ghimica Aota-ban, részben a szegedi Acta Ghem.Phys,T7niv -ban jelent meg, ill, van sajtó alatt, 12 dolgozata alulírottal közös, 3 dolgozatában mint el­ső szerző szerepel Láng Lászlóval és Vinkler Elemérről, 2 közleményét pedig egyedül irts.. Tokintettel erre a körülményre, alulírott számára nehéz feladat .annak a 12 dolgozatnak a méltatása, amelyben maga is szerző. Ezért ezeket a cikkeket röviden fogom ismertetni, valószinüleg a társbíráló részletesebben kitér majd méltatásuk­ra. Részletesen Kiss József ónálló közleményeit tárgyalom és azokat, amelyekben nem szerepelek. Tudományos dolgozatai. 1./ A !d/~/~glutaminsav polymeris tiojára irányuló vizsgálatok. A d/-/-glutaminsav polymeresatios problémája 1938-ban merült fel, amikor Ivánovics György a lépfene tokanyagából sikeresen elkülönített és elektrodialysis utján megfelelően tisztí­tott addig ismeretlen fehérjét. Ennek a fehérjének a hydrolisise meglepően osak egyetlen nminosnvhoz, a d-glutominsavhoz vezetett, rmelyet Bruckner Győző talált meg, mint hydrolysisterméket. Ettől fogva számos próbálkozás történt az intézetben egy ilyen, viszonylsg egyszerű szerkezetű polypeptid synthesisére, igy Bruckner professzor mellett Vinkler Elemér és Kiss József, majd Kovács József is foglalkoz­tak a problémával. Akisérietek nem jártak pozitiv eredménnyel, igy Kiss József doktori értekezésének - amelyet Vinkler Elemér vezetésével végzett - sem volt konkrét eredménye. Az elgondolás az volt, higgy egy delta. r-telitetlen aminosavester poly­­merisatiojavai igyekszenek előállítani olyan poly^eptidet, amely azután ozonide3 lebontással a glutaminsav polypeptidhez vezetne. Fenti elgondolás sikere esetén egy alfa-peptid típushoz vezetett volna, már pedig a glutaminsav azóta felismert szerkezetű-oligopeptidjel között számos esetben gsmma-peptideket találunk. Az el­

Next

/
Oldalképek
Tartalom