Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. április 24., VIII. rendes ülés
- R -bemutatja a Kopaszhegy pyroxénandes it jenek kémiai adatait is. Közli a kőzet“Osann-féle szamai t.Niggli értekeit és az ásvány9k amerikai rendszer szerinti százalék sorát. A kőzet Osann“féle számait összehasonlitva megái lapítja, hogy a Kopasz hegyi bányából származó pyroxénan- \ desit a Toweer Creek-i típushoz áll ig'en közel. Ilyen tipusukőzeteket .. a foka ihegya íja és a Hátra kőzánső miocén, a helvécien tortonien hatá- \ rán kitorV pyroxénandesitek kozott ismerünk, s kőzettani szempontból rokonság mutatkozik a Zempléni Szigethegységben ugyancsak a középső mi-#, océnben megindult andesit vulkánosság termékeivé 1. „A Zempléni „Szigethegységben a rnyoüttufák szarmata koriak. Ilyen analógiák a lápján indokolt volt a vulkáni működés korát itt is a felső mediterránban,illetve a szarmatába helyezni. IV. Kapnikbányától keletre lévő terület geológiai viszonyai. Migaz előbb ismertetett dolgozatok mind az ivcta üniversitatis Szegediensis sorozataiban jelentek nyomtatásban meg a cimben emlitett dolgozatot a szerző kéziratban nyújtotta be,tudomásom szerint azonban a Földtani Intézet évi jelentéseiben sajtó alatt van. A dolgozat a szerzőnek az Iparügyi Minisztérium raegbizasából 1943.-ban véglett munkáját foglalja össze.A dolgozat' egy harmad részben rétegtani'kétharmad rész ben főleg kőzettani kérné sekkel'foglalkozik, A területét felépitő üledékes képződmények „közt az eocén oligocén, miocén, és az alluvium üledékeit ismerteti.„Miután az üledékes képződmények szinte kövületmentesek, ezek szétváLasztása tektonikai éleslátást* igényelt. Böckh Hugó szerint az eocén sorozat a kréta fiisre diszkordansan települt Mezősi József felvételi területén ilyen diszkordanciát seholsem észlelt s ezért területének legidősebb flisképződményeit az eocénbe sorolja. Ezzel és kőzettani analógiák alapján korrigálja Primics György régebbi álláspontját, melyben az*u.n. Rotunda aljában lévő üledékekben kretakoru füst lat. Az eocén füst e területen ispnint általában mindenütt sötétebb szürke agyagpala és homokkő válta- * kozása épiti fel. Az eocén fiis regionális elterjedésének ismertetése s a dőlés- és csapás adatok közlése után az oligocén képződményeket ismerteti. Az ugyancsak a flishez közelálló faciesben kifejlődött fiatalabb paleogán agyagpala és homoksorozat konkordansan települ az eocénbe sorozott mélyebb rlisben. Rendkívül hasonlóak kőzettani kifejlődés szempontjából ezek az Rledékek a Visóvöigy agyagpaláival és homokköveivel, melyeket Ferenczi ugyancsak az oligocenbe soroz. Kövületek hiányában a rétegtani helyzetmegallapitaaa természetesen nehéz de meg kell jegyeznem, .hogy a Jeiras szerint a rétegsor facies tekintetében is rendkívül közel álra karpáti füst végig követő u.n. kroöznói rétegekhez,v melyeknek oligocén korát itt-ott kövületek is igazolják. Az agyágpalaban nelyenkint jelentkező ércesedés nyomai /gaienit,pyrii/ a későbbi erupciókkal állnak összefüggésben. A paleogánkepződmé nyék közel EK-DNy. irányú szinkiinál ist töltenek ki t A„miocén képződmények elhatárolását megkönnyitette a paieogén és a neogén között felismerhető éles tektonikai diszkordancia, s a miocén rétegsort bevezető transgressziós konglomerat. A gyúródott paleoíént fedő miocén homokkő és agyagpala csaknem horizontális települe3ü. S képződmények kora a miocénen Délül alig megállapítható. „Az emlitett üledékes sorozatot vulkáni kőzetek fedik,"melyek kő$ül„legidősebb a hypersthenaugittandesit tufaja e3 breccsája,mely néha lavaarakat istartalmaz.Mezősi az eruptiv kőzeteket úgy regionális* geológiai,mint kőzettani szemoontból részletesen ismerteti. Az ércesedéssel kapcsok than igazolva látja Pálffy me gál lap i tás át, melyszer int az ércesedes általában a fiatalabb vulkáni kürtök kitöltésével vkapcsolatos. S vulkáni kürtök a feldolgozott területen többnyire propilites, gyakran meredek kúpok alakjában jelentkeznek. Dolgozatához a szerző l:25.0Cü-es léptékben felvett földtani térképet mellekel.
