Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. május 25., IX. rendes ülés
MS mid okból történő dimer képződés nyilván a primeren képződött vicinális dijodid gyök-dissbciatiós szétesésére vezethető vissza.-15./ "Cn the Structure of the 1:2 Adduct’ formed by .'Anethole and 13a 1 e ic Anhydrddén. /MunkatársTruekrier"tryozo/-Nature 7da'j to' alatt; Ye z i rSTfT'be küldve 1949. janu árban/. -Az 5., 8. és 10. sz. alatt ismertetett munkák első visszhangjaként Lora Támayo A-adrid/ a Na tűre-ben megjelent közleményében azt fejtegeti, tár nem vonja kétségbe a szerzők által az anetholbisadductumra felhagy állított for oil la lehetősegét, mégis lehetségesnek tartja ^hogy a ^ termek a II. szerkezettel is jellemezhető volna. Ilyen termék képződését a primaer additios fázisban képződött intermedier rearomatizálódott alak■' ’ ' -1-1 ~ -olyamat második fázisában a zetü subs ti tut iós addilásjáből /III/ vezeti le oly módon, hogy a részt az vizsgálata újból ma le insavanhyd riddel való egyesülést" állylhely tionnak véli. - Szerzők egyrészt előző kísérleteik eredményeivel, as.- diary lae thy lenekkel folyam than levő s még nem publikált aik egyik eredményével cáfolják a II szerkezet'- etösé él s. tt szerkezet /I/ helytállóságát. megerősítik az áltáluk felve te Kovács József tudományos munkásságának bírálata. Dr. Kovács József eddigi tudományos kutatási tevékenysé ót mind minőség mind mennyiség: tekintetében csak akkor jellemezhetem, ni ven.ha benyújtott dolgozataihoz - a fent megadott tartalmi kivonatokon kívül - met nehány wbí jegyzést fűzök. Különösen azért tartom ezt helyénvalónak, mivel a 15 dolgozat közül _11 dolgozatot társszerzők is jegyeznek, s igy csak az hivatott folyamodó kutatoképessegeiről objektiv véleményt alkotni, ,aki tudja azt is,hogy a társszerzőkkel jegy/seot munkák megalkotásánál folyamodó hogyan s milyen mértékben vette ki részét. Az 1. sz.a. mellékelt doktori dolgozat témáját h yan^alulírott bíráló acTta ki, de a téma kísérleti ,ósw iroda Imi feldolgozása terén szerző kezdő kutatóknál meglepő önállóságról tett tanúbizonyságot. Igen sajnálatos, hogy a háborús viszonyok miatt ezt'az Jgye temünk Aeta-iaban megjelent dolgozatot a Chemisches Zentralblatt csak késve referálta. Innen van az, hogy bár alulírott bírálónak Fodorral együtt a Berichte-ben megjelent közleményében - alkalmazván a Kovács áltat“ kidolgozott safrolátalakitási módszert - hivatkozott Kovács nevére /lásd: Bér.76, 468 és 472 /1943//, de a Theilheimer: "Synthetische Aethoden uer Organischen Chemie.I." /Basel, 1947/ c. mü a módszer ismertetésénél /l.61.oldal/ csak a Berichte-ben megjelent közleményre hivatkozik. A 2. és 3.sz. dolgozatnál Kovács József a munkálatok legtöbb fázisában a részletproblémák kisér Isti megoldásának mikéntjében igen hathatósan működött közre, mir., mindkét dolgozat harmadik társszerzője csak annyiban részese a munkának hogy alulírott biráló é- Kovács József útmutatásai és ellenőrzése mellett, végeztek kísérleteket. Jgyekként a 3. sz. dolgozatban, közölt- isochinolingyürü-hasitás menetét a fhsilheiuer: "Synthetische Methoden der Organischen Chemie II" /Basel, 1948/ részletesen közli /l. 27l.old./ ni yaban ^rove nem nagy igényű munka, igen hasznos tietek aminekké történő elektro' c gy a -- — --------------------- — w ^ „ .£pzat éppen Kovács 1 .sz . dp L.ozatábó 1 indulni; A4, sz'. dolgozat bár önma módszert ad/ke zünícbe aliphas ly.tes redukálására. E dől mar e dolgozatának 17. oldalán utal az Pb-kutod hibájára s a~%-"*katód alkalmazasanak előnyere. a 4.sz. dolgozat célja csak az volt,hód y e módszer általánosabb alkalmazhatóságát igazolja. *«. 30 közölt kisértet végzésénél a harmadik szerző alulírott bíráló ás Kovács útmutatásai alap tán működött közre, a módszert azóta is kitűnő sikerrel alkalmaztuk a szerves- 35 -
