Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. május 25., IX. rendes ülés
kulcsa szövettani alapon". A dolgozatban a szerző 22 fenyőfái xylotomiai&t dobozza fel elég részletesen, A dolgozatához egy táblázatot is mellékel, amelyben vizsgálati eredményeit foglalja össze. Pontos adatokat közöl a tracheidak bélsugársejtek és'fäparechima sejtek nagyságról, elhelyezkedéséről és diágnostikai értékéről, ^z egyes leirasok pontos megfigyelésen alapulnak' igy azokat tudományos ertéküeknek lehet tekinteni.'A dolgozat össze áll itasa arra mutat, hogy pályázóban megvannak azok a készségek, amelyek egyes tudományos problémák feldolgozását, célozzák. Minden remény meg van arra, hogy ezen az utón haladva, a pályázó a jövőben jelentős tudományos eredményeket Í3 elérhet. Mindezek alapján a,pályázó dolgozatát a pélyadijra érdemesnek tartom, és a palyadij kiadását* java so lom. Javaslatom elfogadását kérve, vagyok a t. Kar iránt tisztelettel: Dr.Greguss Pál s.k. /Dr.Greguss Pál/ egyetemi ny.r. tanár, a Növénytani intézet igazgatója." Kar a pályamunkát pályadijjal jutalmaz za. Dékán,felbontja a jeligés borítékot és megállap it ja, hogy a pályamunka szerzője Horvath Imre demonstrátor, IV. éves tanárjelölt. Dr. Koch Sándor ny.r.tanár a következő javaslatot terjeszti elő: "Tekintetes Kar! Az Ásvány-köze t tani Intézet a folyó tanévre a következő pályatételt hirdette meg: "Magyarországi vasércek vizsgálata, különös tekintettel a borsod megyei előfordulásokra". A pályázatra egy rnü érkezett be a kitűzött # hat áridőn belől " Magyarországi vasércek * jeligével. Szerző sorra veszi a hazai vasérc előfordulásokat, tárgyalja, geológiai viszonyaikat, érceiket, különös tekintettel hasznosítható voltukra/'ismerte ti az e lő*, fordulások genetikáját s a telep ásványait. így tárgyalja a rudabányai, szalonnái, mar tony i 1, szén tandrási, szarvaskői, nagyTeta-bagatnér-neneszleki előfordulásokat úgyszintén a keszthelyi hegység piritjeit. Maid rátér a magyar bauxit előfordulásokra, illetve ezek közül azokra, melyek magasabb~vastartalmuk következtében vasércül esetleg alkalmasak volnának. Behatóan foglalkozik a dolgozat egyetlen ma üzemben lévő vasércbányánkkal, Rudabányával. * terület alapos ismertetése után az egyes ércexet tárgyalja, vizsgálva vékony esi szó lat ban és éremé tszetben/majd 8 eredeti analízist közöl és pedig 3“sziderit, 2 sziderites barit, 3 barnavasérc pontos elemzését. Különösen értékes és érdekes a rudabányai szideritek szinképanalitikai vizsgálata melynek során e vasérceinkből lithiumot, bort mutat ki s egyben megállap it ja, hogy ezen ércek scandiumot és, vanadium ot nem tartalmaznak meg nyomokban sem. Szinképanalitikai vizsgálatokat a rudabányai érceken szerző végzett, illetve végeztetett első' izfcen s eredményeivel az érctelep genezisének megvilágitásahoz sokban hozzájárul. A munka elmélyedő laboratóriumi és könyvtári kutatás eredménye, a kitűzött feladatot, elismerésre méltó szorgalommal oldotta meg. Kükön dicséretre érdemes a pályamű Ízléses, gondos kiállítása is. Az Ásvány-kőzettani, Intézet ez évi pálya tété lére beérkezett "Magyarországi vasércek" cimü pályamunkát pályadijjal való jutalmazásra ajánlom.- 8 -
