Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. május 25., IX. rendes ülés
Dr. ozéli Kálmán ny.r.tanár a következő javaslatot terjeszti elő: "Tiszteit Kar! az Elméleti fizikai pátyatétetre egy pályamunka érkezett "Vegyértékszögek elmélete" cimen, "Vegyértékszög" jeligével. A dolgozat terjedelme: 28 féiiv oldal. ózerző rövid áttekintést ad a kémiai kötéstipusokrói a fémes kötést a Van der Waats -féle erőket nem t áigyai ja. Foglalkozik a vegyérték szögekkel, az 3 és p függvényekkel. Példákat ad az s és p kötő-'függvényekre. Ismerteti a o elektronok problémáját,_ a Paul ing-fele hibridizációs elméletet. Megállapítja, hogy az elmélet i leg meghatározott vegyérték szögeket a valoságcan, csak igen kevés esetben tudjuk megtalálni, vagy is vegyérték szög deformációk lépnek fel. Foglalkozik ezeknek okaival. Szerző .röviden tárgyalja a felvetett kérdéseket, ky függvényre vonatkozó megatiapitása helytelen, a yj^ccr je lenti azt a valoszinüséget,melyet a szerző mégállagit.“.1, ii.,oldalon az s és p függvény kapcsolódásából származó kötés tárgyalásánál is érthetetlen". Szerző rövid dolgozatában szorgalomról, a megfelelő irodalom és módszer ismeretéről, kutatói készségéről tesz bizonyság?t. Tisztelettel javasoljuk a Karnak, szíveskedjék a szerzőt szorgalomoijban részesíteni. Fogadja a Kar őszinte tiszteietünk,kifejezését. Szeded, 1949 május 25. Dr. Széli Kálmán s.k.—Dr.Kiss Árpád s.k. egyetemi ny .r .tanárok." Kar a pályamunkát szorgalmi dijjai jutalmazza. Dékán felbontja a jeligés borítékot és megállapítja, hogy a pályamunka szerzője Váradi Ferenc'Péter IV. éves vegyé szháiigató. Dr. Abraham Ambrus ny.r.tanár a következő javaslatot terjeszti elő: "Tekintetes Kar! Az állattanból kiirt páiyatéteire két dolgozat érkezett, ^zeegyiknek cime: "áz emlősök áiiaiatti mirigyének / gianduia submaxiliaris / öszszehasoniitó bonc- és szövettana*, jelige: 55543; a másiké: "Hódmezővásárhely Crthoptera faunája", jelige: SaPtatoria. az első munka az emlősök áiiaiatti mirigyének bonc- és szövettanával foglalkozik. a do Lgozathoz, amely 105 kézirasos oldalra terjed, 55 drb.mikroszkópi szövettani készitmény, i7 bonctani és 14 szövettani rajz van mellékelve, a dolgozat szerzője 75 állatnak boncolta ki az áiiaiatti mirigyét s jnindezt /úgy, hogy a Legtöbb esetben a mirigy fekvésével helyzetével és működésévé i ,káp cső latos anatómiai viszonyokat is tisztázta. A_boncoláshoz felhasznált állatfajok közül kettő Ohiroptera, kettő Insectivora, hét Hodentia. három '■'arnivora és egy Őnguiata.'Ezeken a rendszertani kategóriákon beiül a Chiropterák k őzül megvizsgált négy áLlatot,az Insectivorák közüL ötöt, a Hodentiák közüL huszonhármat, a"Uarnivorak közül harmincötöt és az Ungulaták közül ötöt.-1 szorgalomról és szakértelemről t anuskodó dolgozat három részre tagolódik. az első rész az irodalmi adatok felhasználásával az áiiaiatti mirigy szövettanával, elválasztó működésével, a nyállal és a nyálnak as emésztés" ben való szerepével foglalkozik, ^z a dolgozatnak kevésbbé értékes és nem is túlságosan fontos része, bár az ismert irodalmi adatokhoz itt is eredeti megfigyelések és általános szempontból hasznositható adatok csat-* lak 0 znak. A nagyobbterjedelmü második rész eredeti s mint ilyen ö ss ze hason ii tó anatómiai, ontoge net lkai es fiLogenetikai szempontból értékes. Ebben a rész- 6 -