Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. április 30., VIII. rendes ülés
gett. részletes össze hason Utó vizsgalatok során a -megvizsgált ÓZ darab fajok szerint a követke zőképén/ősz lőtt meg. 6 drb. Quercus sp. 11 drb. ulraus sp. és 15 drb. Fraxmixr sp. a do lgozat je lentésógét az adja meg, hogy mindez ideig az Állóidon csak két esetben állapítottak meg intergiaciáiis növényi maradványokat, egeiket SCHHRF a kiskunfélegyházi Leietekből, a másikát ZOLYOI/'I, Schmidt hajdúsága fúrásai-" bél.'"Végső következtetései különösen értékesek vegetaciotorté neti és növény földrajzi szempontból, amennyiben a. faanyagomé ghatároz ása által lehetőség nyílt arra is,hogy diluvium éghajlatáról és annak változásairól bizonyosabb képet kapjunk. .át dolgozat üregi ss professzorral közös munka, éspedig: 6. -1 solymári barlang faszénmaraolványaimk anthrakotomiai vizsgálata - The charcoal remnants of the Gave of Solymár. 3 mikrofeLvételie 1. Bemutatás rá került..'á "Foi'd’tdriT T'áhsu iát' "marciUs 2-i ülésén, uegje ienik a Dunántúli Tudományos Gyűjteményben. A négy oldalra terjedő kis dolgozatban a soLymári barlang triász mészkőben képződött üregrendszeré bői származó fás zóndarabkáka t ismerteti. Áz alig' babszem'nagyobbrészt búza szem nagyságú széndarabkák vizsgálata áz anyag rossz megtartása miatt igen körülményes volt. A megvizs - gáit Zó darabod L 6 Taxus, 9 Tinus 5 Larix, 3 pedig a felismerhető bélyeg a lap ián minden bizonnyal ugyancsak /Taxus na k tekinthető. •• szerzők megemlítik, hogy a Larix-ként meghatározott faj esetleg Péceá-ból is szároashat, üer t pontos diagnózist anyag hiányában hem~Lehetettt megállapítani, mindenesetre a Darix je Lies“jutott túlsúlyra. Klimatikus* és növény földia jzi szempontból értékelve az e reaményeket ne gai lapítják, hogy/ nevezett fajok előfordulása SoLymár t.sz.i.i. magasságában a vain: L hűvösebb ás csapadékosabb égnaj latra mutatnak. 7. A "méiyvöigyi kőfüike11 pie ta- The xylótonic examination__________________________ cavity et "hé ly vo Így11. bemutatásra kér ü it a TöTdbanT Társulat ma re. T7-i ülésén.~’T aog/ozat a földtani Közlönyben megjelenik. 6". oldalra., terjedő, egy. helyszíni váz iát rajzzal és számos mikrofotfgraf iavai illusztrált dolgozat a Pécs melletti méLy vöigyi kő fülke reszten, kovasavvaL átitatott faanyagát, részben s$ nesedett fatoaradvárnyait; vizsgálja. A mintegy 19 áarabwkovasavvai átitatott faanyagból Pmus, Picea es -iLnuse enuszokat aud t .k ki. Uszont az eis-zenesedett dara bkák 3 LomöosfábóT származnak éspedig Acér, fraxinu-» és á or bus fajokból, amelyeknek pontosabb a speciesre is kiterjedő diagnózisa az erpsen színesedett, zsugorodott és rossz megtartású anyagból sajnos nem sikerült. A faanyagok mégha táró zása nemcsak vegetatiőtör té neti szempontból, de a pleistocen korú ős ember kutatás szempontjából is jelentős. c 8. More recent dates to the method of lylqtomy c. 4 oldalas dol ozata L9-it . november v-^eh a Magyar No vény tani Tár'sSság Sza.kosztáiyi ülésén került bemutatás rí. Megjelenik . óorbásiában. /nyomdában van/. t 3bten a munkájában a xylotomia módszerével foglalkozik s ‘amé ivet,mint dolgozatából kiviláglik újabb adatokkáL gazdagít, vóeüi me litem, hogy ugyanezen a területen több mint 3 éven' keresztül munka társam volt és je Lentős rmértékben közreműködött az Országos Természettudományi Muzeum kiadásában megjelent Középeurópai lomblevelű fák és cserjék” meghatáro zása szöv e ttan i a laporf""" c". imhhambah"J
