Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged

1948. április 21. VI. rendes ülés

, a Jog- és Államtudományi, valamint a

Matematikai és Természettudományi Kar dékánjából, a Gazdasági Bizottság elnökéből és a Gazdasági Hivatal igazgat.ójából álló bizottságot küldi ki."

Azt a mai helyzetet, hogy Karunkon állatrendszertani tanszék nincsen, a természettudományi oktatás szégyenének kell tartanunk, amelyen a legrövidebb időn belül okvetlenül változtatni kell, s ahogyan a mai miniszteriális hangulatot ismerem, változtatni is lehet, ha Karunk is komolyan akarja. Sőt a komoly biológiai oktatás s az Alföld mezőgazdasági fejlesztése nemcsak az Állatrendszertani Intézet és tanszék teljes visszaállítását és fejlesztését, hanem további természettudományi tanszékek és intézetek szervezését is kivánja, mint ahogyan az tervbe is van véve.- A- mig tehát Karunk és a természettudományi oktatás és kutatás jövő fejlődése szempontjából nem kifejezetten kari és tudományos érdek az, hogy az embertan az Állatrendszertani Intézet helyiségeit elfoglalja s az állatrendszertan visszaállításának és fejlesztésének útját vágja, addig kifejezetten kari s tudományos érdek az, hogy az állatrendszertan mielőbb régi állapotába visszaállittassék s ott az oktató és kutató munka minél szélesebb alapokon meginduljon.

Ami a kérdést az embertan szempontjából illeti, legyen szabad tisztelettel megemlítenem, hogy az Embertani Intézet 1940-ben nem csupán azért helyeztetett el a központi épületben, mert akkor ott volt üres hely, hanem főleg azért, mert az embertani tudomány centrális helyzetű s azt az összes karok hallgatói hallgatják.

Még fokozottabban domborodik ki e szempont ma, amikor a demokratikus szellemben való nevelés egyenesen megköveteli, hogy az embertan világnézeti fontosságú problémáinak, aminő a fajkérdés, emberi evolutio, ősembertan, társadalmi embertan stb., hallgatása az Összes karok hallgatói részére kötelezően elrendeltessék, amint az most felsőbb helyeken is szóbakerült. A demokratikus nevelésnek is érdeke tehát, hogy az embertani intézet központi elhelyezésben maradjon.

E mellett figyelembe*veendő az intézet mai átköltöztetésének úgy az oktatói, mint a kutatói munkát nagy mértékben gátló hatása.

A 4.000 koponyából és 3.000 csontvázból álló rendkivül törékeny, de mind hazai, mind nemzetközi tudományos szempontból nagybecsű gyűjteménynek a szállításra való előkészítése, gondos preparálása és csomagolása, majd újból való felállítása csakis állandó felügjreletem mellett történhetnék, annál is inkább, mert a gyűjtemény egy része tudományos vizsgálatra kölcsön kért anyag, melynek épségéért külön is felelős vagyok, s igy hosszú hónapokra megakadályozna abban a tudományos munkában, melyet két nemzetközi kongresszuson való referálás és egy több kötetes monográfiában való publikálás céljából jelenleg folytatok.

Be nem lekicsinylendő a kérdés anyagi oldala sem. Az Állatrendszertani Intézet ugyanis jelen állapotában egyáltalán nem felel meg az Embertani Intézet céljainak s annak megfelelő átalakítása, valamint a hatalmas anyag preparálásával, gondos csomagolásával, szállításával és újból való felállításával járó, sok ezer forintra rugó felesleges kiadás, az ország mai állapotában pénzpocsékolást jelentene, mivel sem az embertan, sem az állatrendszertan, sem a jogi kar helyproblémáját nem oldaná meg. E pénzt, ha az rendelkezésre áll, inkább az egyetemi oktatás,tudományos kutatás szempontjából oly nagy mértékben hiányzó szakkönyvek, folyóiratok, műszerek s egyéb fontos követelmények beszerzésére kellene fordítani.

/\$S- 14 -