Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged

1948. április 21. VI. rendes ülés

, a Jog- és Államtudományi, valamint a Matematikai és Természettudományi Kar dékánjából, a Gazdasági Bizottság elnökéből és a Gazdasági Hivatal i­­gazgat.ójából álló bizottságot küldi ki." Azt a mai helyzetet, hogy Karunkon állatrendszertani tanszék nincsen, a természettudományi oktatás szégyenének kell tartanunk, amelyen a legrövi­debb időn belül okvetlenül változtatni kell, s ahogyan a mai miniszte­riális hangulatot ismerem, változtatni is lehet, ha Karunk is komolyan a­­karja. Sőt a komoly biológiai oktatás s az Alföld mezőgazdasági fejlesz­tése nemcsak az Állatrendszertani Intézet és tanszék teljes visszaállí­tását és fejlesztését, hanem további természettudományi tanszékek és in­tézetek szervezését is kivánja, mint ahogyan az tervbe is van véve.- A- mig tehát Karunk és a természettudományi oktatás és kutatás jövő fejlő­dése szempontjából nem kifejezetten kari és tudományos érdek az, hogy az embertan az Állatrendszertani Intézet helyiségeit elfoglalja s az ál­latrendszertan visszaállításának és fejlesztésének útját vágja, addig ki­fejezetten kari s tudományos érdek az, hogy az állatrendszertan mielőbb régi állapotába visszaállittassék s ott az oktató és kutató munka minél szélesebb alapokon meginduljon. Ami a kérdést az embertan szempontjából illeti, legyen szabad tisztelet­tel megemlítenem, hogy az Embertani Intézet 1940-ben nem csupán azért helyeztetett el a központi épületben, mert akkor ott volt üres hely, ha­nem főleg azért, mert az embertani tudomány centrális helyzetű s azt az összes karok hallgatói hallgatják. Még fokozottabban domborodik ki e szempont ma, amikor a demokratikus szellemben való nevelés egyenesen megköveteli, hogy az embertan világné­zeti fontosságú problémáinak, aminő a fajkérdés, emberi evolutio, ősem­bertan, társadalmi embertan stb., hallgatása az Összes karok hallgatói részére kötelezően elrendeltessék, amint az most felsőbb helyeken is szó­­bakerült. A demokratikus nevelésnek is érdeke tehát, hogy az embertani intézet központi elhelyezésben maradjon. E mellett figyelembe*veendő az intézet mai átköltöztetésének úgy az okta­tói, mint a kutatói munkát nagy mértékben gátló hatása. A 4.000 koponyából és 3.000 csontvázból álló rendkivül törékeny, de mind hazai, mind nemzetközi tudományos szempontból nagybecsű gyűjteménynek a szállításra való előkészítése, gondos preparálása és csomagolása, majd újból való felállítása csakis állandó felügjreletem mellett történhetnék, annál is inkább, mert a gyűjtemény egy része tudományos vizsgálatra köl­csön kért anyag, melynek épségéért külön is felelős vagyok, s igy hosszú hónapokra megakadályozna abban a tudományos munkában, melyet két nemzet­közi kongresszuson való referálás és egy több kötetes monográfiában való publikálás céljából jelenleg folytatok. Be nem lekicsinylendő a kérdés anyagi oldala sem. Az Állatrendszertani Intézet ugyanis jelen állapotában egyáltalán nem felel meg az Embertani Intézet céljainak s annak megfelelő átalakítása, valamint a hatalmas a­­nyag preparálásával, gondos csomagolásával, szállításával és újból való felállításával járó, sok ezer forintra rugó felesleges kiadás, az ország mai állapotában pénzpocsékolást jelentene, mivel sem az embertan, sem az állatrendszertan, sem a jogi kar helyproblémáját nem oldaná meg. E pénzt, ha az rendelkezésre áll, inkább az egyetemi oktatás,tudományos ku­tatás szempontjából oly nagy mértékben hiányzó szakkönyvek, folyóiratok, műszerek s egyéb fontos követelmények beszerzésére kellene fordítani. /\$S- 14 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom