Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged
1947. október 23. II. rendes ülés
---------L L * ....J > * - * . , 35. Bevezetés /a Pomológia: Alma c. műhöz/ 1937.. * 36» a Magyar terméssé t szemlélet eredete. /Termé szét tudomány i Közlöny/1939 . 37. Alexandria, a természettudományok bölcsője./Természéttudományi Köz. . löny/ 1940. 58. Korunk biológiai irányai. /Természettudományi Közlöny/ 1941. 39. A génelmélet. /Természettudományi Közlöny/ I943. 40. Rendellenes fajtúk./Természe ttudoi únyi Közlöny/ 1946. 41. .protoplazma száz éve ./Természet tudományi ‘Közlöny/ 1 947. 42. * biológia megismer ése ./Termés zettudamány i Közlöny/ 1947. Munkásságának méltatása. • .■unitit az ismertetett felsoroltból kitűnik, első tudományos- dolgosa tat 1906-ban a Magyar Bot ani.' ai Lapokban jelentt-.-tte meg. Ez id-őben Bresláuban állami ösztöndíjas középiskolai tanárjelölt működött, üiue első dolgozatában, /amelyet 20 éves korában irt/ kitért Szolnok vármegye növényföldrajzi ismertetésére és számos olyan nővén; lelőhelyét ismerteti, melyeket előtte a nagy botanikusoknak sem sikerült meg ál lapít an iok. sisakvirág-nemzetség rend az; ere ,/1907/ m sisa,;vir ágnei zetsog növényföld“ rajza /1908/, Az 4q,uilsgia genusz /1909/,cimü nagyobbá^baiu dolgozatai részint a sys témát lka részint a növényi öld ra j z tárgykörét ölelik föl. 1910-ben már Magyarország növényföldrajzát Írja meg. Uj. állomáshelyén Kolozsvárott és Debrecenben a gyógynövények, valamint a mezőgazdasági növények betegségei iránt érdeklődik, ‘Ebből a korszakból több tudományos dolgozata jelent meg. Debrecenben, műt akadémiai te&ár nagy lelkesedéssel fogott hozzá a növénytani tanszék megszervezéséhez és fejlesztéséhez. 1619-ben-a tanácsköztársaság idején a haladó szellemet képviselte, szembekerült a tanári karral és a tanácsköztársaság bukása 'titán megindult igazoló elj.árás folyamán nyugdíjazták. Ettől kezdve úgyszólván állás nélkül műk ödo.tt, az ónban élt benne a scientia amabilis iránt érzett szeretet s még ebben a kitaszítottságában sem feledkezett meg a botanikáról. 1925-ben jelent, meg k növ ények tár sada 1 ma cimü /304 oldalas/ -nagy munkája-, e mely a magyar irodalomban el ősz ör mutatott rá a növényf öldraj-z, elsősorban az ökológiai és f lor 'is zt lkai növényföldrajz problémáira. Munkáját a külföld is nagy elismerésben részesítette.- Lunkass ágára fölfigyelt a magyar társadalom is. Folyóiratoknak és napi lapoknak legkeresettebb népszerűsítő tudományos cikkírója lett. Ezekből a részletmunkákból- születtek meg azok a munkák, amelyek fíapaics nevét országszerte igen előnyösen ismerték meg. így megemlíthetők a ’’Kincsestárban* megjelent-: A növény felfedezése, valamint Termes ztett növényeink eredete c imü munlca j a . Hagy- népszerűsége és széles tudása következtében a Termeszettudományi Társulat könyvtárosává választotta meg. Itt igazán alkalma nyílott* Ra- ^ * paicsnak, hogy a magyar népszerű, tudományos irodalom botanikai vonatkozású munkáit megír ja/Ebben a minőségben irta meg ” k magyarság virágai' /423 oldalas/ nagy munkáját. Ebben a munkájában alapos tört'neti/felkészült séggel ismerteti azokat a növényeket, amelyeket a magyarság-több századon keresztül részint tenyésztett, részint pedig művészetében feldolgozott. ’’.-.kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története” cimü munkájában /192 oldal/ történeti megalapozottsággal ismerteti a-zo-^ kát a növényeket, melyeket az emberiség minenn&pi táplálékául felhasznál. ”4 ma^yár kertek” cimü nagy munkájában /303 oldal/ történeti adatokkal t’&aaztja'aTTüt az igazságot, hogy a magyarságban mindég meg volt a növények iránt vüL 5 szeretet és hogy ebből a szereteted Ma gyár on sz gon számos, iond'ija tnánk európai hirü kert is lét es It. /1 magyar ^yűmölcs_ ' cimti /350 oldalas/ munkájába^ a mágyar gyümölcsfajták származás ara* der it fényt. Ebből a munkából többek'Között megtudjuk, hogy Magyar <r szagon mar 4- * • M »
