Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. október 21. 25. II. rendes ülés
Vizsgálja azt az esetet, amikor az adszorbeálódó ion magának a kristálynak is alkotórésze, azaz vizsgálja az önabszorpció, vagy a Lottermoser féle adszorpció esetét. Másodszor radioaktiv"atomfajták alkalmazásával tanulmányozza azt az esete, amikor az adszorbeálódó ion koncentrációja végtelen kicsiny. Az első^kérdéssel kapcsolatban kimutatja, hogy az önadszorpció esetén az adszorpcióé energia egyenlő a negativ oldáshővel, vagyis hogy az adszorpció az oldással ellentétesen egyenértékű folyamat. Ez az eredmény, amelyet számításokkal és más szerzők kísérleti adataival is igazolni lehet, a kristályfelületek kolloidkémiai viselkedésével is Összhangban vannak. Ez azt is jelenti, hogy az önadszorpciós rendszerekben a fázisok belseje és - zok határfelülete kxxáhfe között fennálló egyensúlyt ugyanazzal az átlagos enetgia mennyiséggel lehet jellemezni. 13« Oberflächengleichgewichte und innere Gleichgewichte in heterogenen Systemen. II»Beiträge zur Theorie der fraktionierten Kristallisation. /Z.physik Chem. A. 164 /1953/.3^5./ Dolgozatában a határfelületi jelenségekre vonatkozó eddigi kisérleti és elméleti eredményei alapján rámutat arra, hogy az elegykristály keletkezését is hasonló módon foghatjuk fel, amint azt Kössél az egyszerű kristályokra nézve kifejtette. A gyors kristályosításnál történő frakcionált kristályosításnál az egyes frakciók összetételére nézve elsősorban az ionok adszorpciós energiái lesznek irányadóak. Arra az egyszerű határesetre nézve, amikor egymáshoz nagyon hasonló sókat igyekszünk' gyors kristályosítással frakcíonáltan szétválasztani, egy exponenciális függvénnyel adja meg az egyes frakciókkal leváló ionok viszonyos mennyiségét. Dolgozatával rögtön megjelenése után a A.P.Ratner behatóan foglalkozik és elismeri annak elméleti jelentőse gét. 14« Innere Gleichgewichte und Oberflächengleichgewichte in heterogenen Systemen. III.über die Bedeutung der molekularen Struktur salzartiger Verbindungen für die Äufladungsaasorption an ihren Oberflächen. /zTphysik, ChemT A.171 /1934/ 239*/ A szerző szerint az energia mellett a másik felületi egyensúlyt megszabó fontos tényező az adszorpciós Térfogat, vagyis az a térfogat, amelyet az ion a felületen végzett rezgései közben kitölt. Ezt a térfogatot tárgyalja olyan adszorpciós rendszereknél, amelyben oldatok is rssztvesznek. Kimutatja, hogy ellentétben a gázoknak szilárd testek felületén történő adszapciójánál oldatok esetén az elosz^lási törvényben szereplő kísérletileg közvetlenül meghatározható adszapciós térfogat, nem valóságos geometriai térfogat, hanem ezzel arányos látszólagos, fázistérfogat, amelyben az ion rezgéseit megadó helyzeti koordinátákon kivül az ion sebességi komponensei is kifejezésre jutnak. Mivel az ion közepes sebessége dehidratált adszorbeált állapotban nagyobb, mint oldott állapotban, azért a látszólagos adszorpciós térfogat nagyságrendileg nagyobb, mint a valóságos térfogat. Rámutat arra, hogy az adszorpciós térfogat nagyon erősen függ a felületrács szerkezetéből. Erősen poláros kristályoknál nagy, mig kevéssé polárosaknái kicsiny. 15. Weitere Untersuchungen über die Elementarprozesse der Ionenwanderungen an fest-flüssigen Phasengrenzen./Z.physik.Ohem. A. 177 /1936/409•/ .Dolgozatában teljesen exakt, matematikailag szigorúan megfogalmazott egyenletekbe foglalja össze elektrolitek adszorpciójának és az elegykristály képződésnek időbeli lefolyására vonatkozó kisérleti eredményeit. E célból felhasználja Nernst-nek a heterogen rendszerek kinetikájára vonatkozó alapgondolatát és a kristálynövekedésre vonatkozó modren elméleteket. Lényeges uj gondolata, hogy elektrolitoknak a velük érintkező szilárd kristályokba való behatolása nem diffúziós folyamat,hanem az átkristályosdás következménye. . 16. Kinetic-Radioactive Investigations on the Active Surface of Grystalline Powdere. /Trans, of the Faraday Soc. 33 /1S37./ 571./ Közleményében tovább épiti előző dolgozatában felvetett gondolatait szabatosan -kifejtve a felület aktiv helyeinek szerepét az adszorpciós és átkristályosodás folyamatoknál. 17. Heuer methodische Portschritte auf dem Gebiet der raiokativen Anclyac von Quell- und Tiefenwässern11 ./C.r.Congr.intern.atat.baln.1957•
