Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. október 21. 25. II. rendes ülés

tárgyú dolgozatai irodalmi munkásságának lényeges és igen értékes ácsét képezi^ Ezekben teljes elméleti felkészültséggel és igen nagy kísérleti készséggel az elektrokémia időszerű kérdéseivel teljesen modem alapon foglalkozik. Így tanulmányozza a réz anodikus oldódását alkalikoloidok és sósav jelenlétében, megállapítja a keletkező komplex összetételét é© egyensúlyi állandóját. Több dolgozatában igen behatóan és eredményesen foglalkozik az elektrokémiának két igen fontos, egymással szorosan összefüggő kérdésével az lonaktivitásokkal és a diffúziós potenciállal. A kérdés felderítése ércekében igen gondos kísérleti vizsgálatokat végez. Speciális összeállítású galvánelemek elektromótoros eredjéből következteti a közép és ionaktivitás közötti a koncentráeiótról függő eltérésre. Az igy nyert adatokból számi tot t diffúziós potenciálnak a különoöző közelitő képletekkel nyert adatokkal való egyezését tárgyalja. A kísérleti adataiból számított diffúziós potenciál értékek jól egyeznek a Hermans által levezetett és általa módosított egyenlettel számol értékekkel.

Slektfcekémlai vizsgálatainak folyóm&nyaként a továbbiakban igén értékes termodinamikai irányú, munkásságot fejt ki. Behatóan foglalkozik elektrolit oldatok entrópiájával, továbbá nemisoterttfc galvánelemek termodinamikájával. Újból igen hatóan foglalkozik úgy termodinamikai meggondolások, valamint igen gondos kísérleti vizsgálatai alapján az ionok aktivitási tényezőjének és a diffúziós potenciálnak a kérdésével és azok kiszámításánál felmerülő nehézségekkel. Saját kísérleti anyaga alapján igen behatóan foglalkozik nemisote galvánelemek termodinamikájával• Slektsokémiai vizsgálatait a diffúziói potenciál és az ionaktivitási kérdés eredményes megoldásával zárja, le.

Tudományos munkássága 1938.óta kémiai kinetikai irányú és a gázreakciók mechanizmusára vonatkozik. Irodalmi tanulmányként foglalkozik gázreakciók kémiai kinetikájával, a láncreakciók elméletével és a robbanásos folyamatok mechanizmusával. Bódenstein professzorral együtt közölt dolgozatában igen gondos kísérleti anyag alapján tisztázza a klormonojtid bomlásának a mechanizmusát. Az általa berendezett kolozsvári intézetben felderítette a brómhidrogénoxidációjának a mechanizmusát. Síméi;.ti tárgyú dolgozatában a ki ároxigén vegyiiletéfr reakcióinak hFJlfiXgiapXim2Ü igen bonyolult reakció mechanizmusát tárgyalja. A legvalószínűbb reakció utak kiválasztásával megadja az eredményes tárgyalás alapjait ás ezzel irányt szab az újabb vizsgálatoknak. Beható kísérleti Vizsgálatai alapján analizálja a szén és hidrogénből álló speciálisa rendszert magas hőmérsékleten. Eredményei gyakorlati szempontból is jelentőséggel bírnak.