Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. március 6. IV. rendkívüli ülés
oklevelet is. 1930—33.között a fenti Tudományegyetem Ásvány—Földtani tanszéke mellett dolgozott mint díjtalan gyakornok, majd mint c.tanársegéd. 1932-től a nyíregyházi Kalvineum ref. tanítóképző-, 1940-től a debreceni Dóczi ref.leánygimnázium tanára. 1942- ben a debreceni mezőgazdasági főiskola, 1945-től a debreceni Egyetem meghívott szakelőadója. Karunk 1944-ben habilitálta "A földtörténet középkora" c.tárgykörből. igjO-33-ban belföldi tudományos kutató ösztöndíjat élvezett, 1935-36-ban a bécsi Collegium Kungaricum tagja. 1930-tól a Bakony és a Villányi hegységekben vesz részt földtani felvételeken. A debreceni II.sz. Igazoló Bizottság 8879.sz.alatt igazolta. Dr.Kovács Lajos elsősorban paleontológus, ki őslénytannak egy aránylag kis részével, a liasz kövületekkel, ezek közül is főképpen az ammonitesekkel foglalkozik. "Adatok az északi Bakony juraképződményeinek ismeretéhez" cimü dolgozatában az északkeleti Bakony területén fekvő Hamuházi domb geológiai ás paleontológiái viszonyait tárgyalja. Sztratigrafiai részében adja a terület mészköveinek s egyéb képződményeinek leírását, rétegtani helyzetét, paleontológiái részében a bennük talált ammonitesek őslénytani leírását. "A Lókuti domb liaszképződményeinek sztratigrafiái viszonyai" cim alatt az észak Bakonyban fekvő nevezett domb liaszképződményeinek sztratigrafiái feldolgozását adja, részletesen megjelölve topgrafiai helyzetét. Kis paleontológiái függelékben a gyűjtött néhány ammonites leírását kapjuk. "A Phyllocers genus rendszertani egyaégei"-ben az ammonitesek körébe sorolt phylloceras genusba tartozó fajok rendszerezésével foglalkozva e rendszerezés módosítására tesz indítványt s megfigyelései alapján 11 subgenusnak minősített rendszertani egység felállítását javasolja. A bakonyi Káváshegy faunisztikailag érdekes nehány pontjának topográfiái helyét ismertetve, ammonites fauna leírását adja az "Arnmoniteszfauna a Bakonyban" c.munkájában. Ugyancsak ammoniteszeket ismertet "Nehány középsőliaszkoru ammoniteszfaj az északkeleti Bakonyból" c.munkája is. Legjelentősebb dolgozata, a Geológica Hungarica Ser.Palaentologica sorozatban megjelent, 220 negyedrét olda-13