Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. március 6. IV. rendkívüli ülés

dolgozatában, melyben ezen geológiai­­lag némileg elhanyagolt területen két különböző üledékképződési viszonyok­kal jellemzett, különböző facies terü­letet észlel egymás mellett, illetve fölött: a déli alpesi jellegű Budai Egységet és az északi alpesi jellegű Pilis-Kovács egységet. Tudományos dolgozatai nemcsak az éles szemű megfigyelőt, hanem a meg­figyelt tényekből messzemenő logiká­val”, alapos szaktudással értékes kö­vetkeztetéseket is levonni képes szak­embert állitják elénk, kinek számára a legkisebb észlelt földtani vagy hid­rológiai tény is a földtörténet prob­léma-komplexumának egy-egy értékesít­hető láncszemét jelenti. Képszerű dolgozataiban, valamint, szaktársai felett mondott emlékbeszéde­iben a jé tollú, élvezhető irásu,- nagy általános műveltséggel rendelkező em­bert ismerjük meg. Dr.Koch Nándorral közösen irt középiskolai tankönyve e­­gyike e nemben a legjobb és általános használatnak örvendett műnek. Magántanári előadásait nagy szor­galommal és lelkesedéssel tartotta s jé tanárnak, kiváló előadónak bizo­nyult . 2.Dr.Jaskó Sándor /1910.Beszter­cebánya/ középiskolai tanári és dok­tori oklevelét a budapesti Tudománye­gyetemen nyerte 1934-, illetve 1935- ben. 1934-1942.között a nevezett egye­tem Föld és Őslénytani tanszéke mel­lett mint tanársegéd működött, azóta a Földtani Intézet asszisztense majd adjunktusa. 1934-ben a svájci Alpok­ban, 1936-ban Ausztriában és Olaszor­szágban tesz ösztöndíjjal tanulmányu­tat. Az 1937-38.tanévben a bécsi Col­­légium Hungaricum ösztöndíjas tagja, 1940-ben bulgáriai Balkán hegységben járt ösztöndíjjal tanulmányúton. A bu­­dopesti Tudományegyetem 1943-ban habi­litálta "Magyarország hegyszerkezet­­tana" c.tárgvkörből. 't/ A Földművelésügyi Minisztérium Igazoló Bizottsága 372/1945-,a buda­pesti Tudományegyetem. Igazoló Bizott­sága 184.sz. alatt igazolta. Jaskó Sándor eleinte barlangtan­nal foglalkozott, későbbi munkái a stratigre.fia tárgykörébe vágnak. "Uj feltáró kutatások a Barad­­lában" és"A Baradla uj részeiről" ci­­mü kis dolgozatokban Hazánk hires cseppkőbarlangjában a harmincas évek elején feltárt újabb részeket ismer­teti . 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom