Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1941-1942, Kolozsvár

1941. december 18. IV. rendes ülése

44-4-- 20 -Karok hallgatóinak orditozó csapata verekedő szándékkal benyomul s mert erre nem nyílik alkalma, a professzorokat szidalmazza - szerény nézetem szerint már elég ok arra, hogy az eseménnyel a Kar foglalkozzék s a szabálytalanságért elégtételt s orvoslást követeljen. Ha e történtek minden nyom és emlités nélkül múlnának el, úgy érzem, ez állásunkkal össze nem férő gyáva szinben tüntethetné fel a Kar professzorait, tehát bennünket, elsősorban saját ifjúságunk előtt.

Az irántuk érzett szeretetem s honmentő kilengéseik megértése miatt a magam részéről mégis fátyolt vagyok hajlandó boritani fellépésük bántó külsőségeire.Annál is inkább helyénvaló ez, mert az ő mostani viselkedésük ébresztett világos felismerésére annak, hogy az ő hibájuk a mi hibánk is s az egyetem mai fogyatékos oktatórendszerének következménye. Ifjúságunk ugyanis olyan primitiv etikai botlásokba esik minduntalan,amit könnyűszerrel kerülne el, ha ennek szégyenletességéről kellően felvilágosították volna. A zsidóellenes tüntetések kapcsán ugyanis a felvonuló tömeg nem átalja a számbelileg elenyésző kisebbségben előkerülő zsidó hallgatók elverését. Magyar fiatalemberek, leendő diplomások teszik ezt, ahelyett, hogy ha már verekedni akarnak,egyenként, nyiltan és férfiasán vállalnák a küzdelem esélyeit. S amikor én a lépcsőmön felnyomult hallgatóknak ezt elmondom, többen is válaszolják: sajnos, a tömegszenvedélynek nem lehet parancsolni. A fiuknak tehát fogalmuk sincs az egyéni felelőség elemi mivoltáról s arról, hogy az egyént eljárása beszámithatósága alól nem

/.