Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1941-1942, Kolozsvár

1941. november 20. III. rendes ülése

Information Service-ben a Bureau of Human Heredity, London, számára a magyar cikkek referálása s az 1939- ben tartott london-edinburgi VII.Nemzetközi Örökléstani Kongresszusnak Vice Presidentje volt.

Én mégis a rendes tanárságra valá előterjesztés érdemeit mindig abban a munkában szerettem keresni, melyet ifjú kartársaink professzori kinevezésük éta az egyetemen kifejtett munkájukkal szereztek. Ebben a vonatkozásban lényeges előttem a tanszék jelentősége s épugy lényeges a betöltőjének a tanszék szervezésével kapcsolatosan kifejtett munkássága. Ezekben a vonatkozásokban kénytelen vagyok Nagyméltóságod előtt kijelenti, hogy egyetemünkön nemzeti vonatkozásban nem ismerek jelentősebb tanszéket,mint aminő az örökléstan tanszéke. Csaknem két évtizedre visszaterjedő küzdelmet folytattam ennek elismeréséért- szóban és Írásban, hírlapi, egyesületi és értekezleti nyilvánosságok előtt. Bár nem voltam rá kötelezve, a szegedi egyetemen külön örökléstani eloadáso~ kát tartottam, sőt fiatal koromban, amig több napi-munkateljesitményre voltam képes, a szegedi orvoskaron külön tartottam orvosnövendékeknek öröklődéstani előadásokat. Felfogásom az, hogy a r nemzeti oktatás terén az örökléstannak oda kellene emelkednie, ahov~á lassanként a történelem a filozófiát emelte, midőn azt csaknem valamennyi kar hallgatói számára köteles^tantár> gyá tette. Ma örökléstant elsősorban nem a természettudományi, hanem az orvostudományi karon kellene tanítani s azt nemcsak leendő tanároknak, hanem leendő jogászoknak és közgazdászoknak is hallgatniok kellene. S A jövőben arra kell törekedni, hogy az egyetemi székhelyeken egy-egy nagy örökléstani épületet húzzanak fel, ahol egyrészt a magyar jövendő boldogulásának biztoditására tudományos kutatómunkát végeznek, másrészt pediglen a magyar értelmiség számára fölvilágosító tevékenységet fejtenek ki.

S ennek a^nagy jövendőnek kiépítésére az első kezdetiCsik Lajos személyében kezünkben tartjuk. Az eltelt rövid egy esztendő alatt is és abban a sivár puszta állapotban is, melybe éppen ő az intézetével került, nagyszerű szervezett munkát végzett, fogyatékos segéderőivel összefogva három tudományos publikációt készi-