Szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1935-1936, Szeged

1936. április 23. VII. rendesülés

leintettél kellene lenni arra a körülményre, hogy a kari hallgatóink túlnyomó része tanári-, mig a kisebbik része doktori diplomát óhajt szerezni. Mivel olyanok is lesznek, akik mindkét képesítést megszerzik, illetőleg, akik tanulmányaik közben ebbeli szándékukat megváltoztathatják, kell, hogy a kétféle diploma elnyeréséhez megkívánt vizsgák bizonyos elvek szerint kölcsönösen vagy legalább részben beszámíttassanak. Ez a körülmény magával hozná, hogy a Tanárképző Intézet és Tanárvizsgáló Bizottság a jövőben a Karral, 111. Karokkal az eddiginél is szorosabb kapcsolatba kerülne.

b) Mivel a különböző tudományszakokból, mint főtárgyból letett doktorátus nagyon különböző mértékben adja meg az elhelyezkedési lehetőséget, illetőleg annak a gyakorlati élet szempontjából nagyon különböző Jelentősége van, úgy e szempont figyelembe vételével kellene az uj doktori szigorlati szabályzatot kidolgozni, a szabályzat elkészítésénél figyelemre kellene méltatni azt is, hogy egyetemünknek a Polg.Isk.Tanáricépzo Főiskola hallgatói is tagjai.

c) A doktori szigorlat előtt a jelölt 2 alapvizsgát tenne le. E vizsgálatokra csak azok a kari hallgatók volnának bocsáthatók, akik szaktárgyaikból (l fő és 2 melléktárgy) a megfelelő óraszámban elméleti előadásokat hallgattak és gyakorlatokon, illetőleg szemináriumi beszámolókon eredményesen vettek részt. Ezen vizsgák sikeres letétele után kezdene a jelölt doktori dolgozatának elkészítéséhez és volna bocsátható nyomtatásban megjelent doktori értekezésének elfogadása esetén szóbeli doktori szigorlatra

d) A doktori szigorlathoz megkívánt 2 alapvizsga gyanánt elfogadható lenne az azonos szaktárgyakból letett tanári alap- és szakvizsga is. Viszont a doktori szigorlatot megelőző alapvizsgák, esetleg bizonyos kiegészítő vizsga letétele esetén, tanári alap, illetőleg szakvizsga gyanánt lennének elfogadhatók.

e) Kívánatos lenne a természetrajz szakcsoportnak Cállattan,ásványtan, növénytan) a tanárképzés szempontjából való oly természetű szétválasztása, hogy az ilyan szakos tanárjelöltek tanulmányaikat a mai megterheltetés nélkül végezhessék, de azért az ily módon képesített tanárok a középiskolákban elhelyezést nyerhessenek.

f) Az egyetemi oktatás reformjának ily természetű keresztülvitele esetén a Karunkon folyó egyetemi oktatás 2 részből állana:

az egyes tudományszakok alapelemeinek a Karunkra beiratkozott hallgatósággal való közlésében :

a kiválogatott hallgatóságnak a kutató munkára való nevelésében.

g) Miután az egyetemnek tulajdonképen az utóbbi az igazi hivatása, úgy az egyetemi oktatás reformjának egyik